Kitekintés

A német kormány egy éve

Nemcsak a magyar, hanem a német kormány első évét is leginkább az egészségügyi reformlépések jellemezték. Angela Merkel 2005 novemberében hatalomra került kabinetje már a koalíciós szerződésbe is belevette az egészségbiztosítás átalakítását az egyre emelkedő költségek lefaragásának céljával. Ám a kormány fennállásának első hónapjaiban meddő próbálkozások történtek csupán a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták elképzeléseinek összeegyeztetésére. Csak 2006 júliusában sikerült megállapodni egyfajta kompromisszumban, amelynek értelmében az egészségbiztosítók átlagosan 0,5 százalékpontos járulékemelést hajthattak végre, és bevezethettek egy újfajta (legfeljebb a bruttó jövedelem 1 százalékára rúgó) járulékot. Az orvosoknak fizetett jóváírásokat átalányrendszerűvé alakították, s létrehoztak egy központi egészségügyi alapot. A reform 2007. április 1-jei hatálybalépésétől kezdődően a korábban közvetlenül a betegkasszáknak fizetett járulékokat ez a központi alap osztja el a biztosítók között (voltaképpen tehát Németország a több-biztosítós rendszer felől az egybiztosítós modell felé tett egy lépést).

Az olasz kormány egy éve

Egészségügyi reformra Olaszországban is szükség lenne (különösen a gyorsan bővülő gyógyszerkiadások miatt), ám a törékeny bázisra támaszkodó jelenlegi balközép római kabinet fennállásának első évében nem mert hozzányúlni ehhez az érzékeny témához. Romano Prodi 2006 májusában hatalomra került kabinetje ehelyett elsősorban gazdasági deregulációs intézkedéseivel vívott ki magának tekintélyt Európa-szerte. Már 2006 júniusában liberalizáltak egy sor korábban szigorúan zárt szolgáltatást, aztán 2007 januárjában elfogadták a Pierluigi Bersani gazdasági miniszter nevével fémjelzett második liberalizációs csomagot is. Megszüntették a fodrászatok hétfői kötelező zárva tartását, növelték a kiadható taxizási engedélyek számát, lehetővé tették a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást és a magáncégek megjelenését a tömegközlekedésben, eltörölték az egy városban működő pékségek számának korlátozását. Egyes társadalmi csoportok élénken tiltakoztak a liberalizáció ellen (a leglátványosabban a taxisok, többszöri sztrájkokkal), a lakosság nagy része azonban profitált a korlátozások megszüntetéséből. VG