A népszavazás akár előrehozott választásokhoz is vezethet - Török a végletekről

Török Gábor a Heti Válaszban megjelenő elemzésében úgy véli: a jobboldali pártszövetsége gyors akciója az aláírásgyűjtés terén megnehezítheti azok dolgát, akik további kérdéseket szeretnének csatolni a kezdeményezéshez. A Fidesz lépéselőnyre tett szert a témák kijelölése által, a kormánytöbbség azonban lassíthatja a folyamatot, és beszúrhat néhány kérdést az eredetiek mellé, amellyel csökkentheti a szavazólapok átláthatóságát, és mozgósíthatja a baloldalt. Valószínű azonban, hogy csak három kérdésről tartanak majd referendumot, az viszont nem biztos, hogy a parlament még ebben az évben dönt-e a népszavazás elrendeléséről, tekintettel arra, hogy az aláírások hitelesítése decemberben fejeződik be.

Az Országház határozatát követően újra kérhető az Alkotmánybíróság közbelépése, amelyre Török Gábor szerint nagy az esély. A taláros testület szerepe azért is fontos, mert amennyiben gyorsan dönt a képviselők által benyújtandó új kérdésekről, azok "utolérhetik" a Fidesz kérdéseit. Az elemző szerint a népszavazás nagy valószínűséggel kétféle eredménnyel zárulhat. Ha egyik témában sem születik meg közel kétmillió igen-szavazat, a népszavazás eredménytelenséggel zárul.

 Ha azonban összegyűlik megfelelő számú szavazat, és az igenek lesznek többségben, a referendum eredményes győzelemmel zárul. Török Gábor szerint a két szélsőséges megoldás, nevezetesen a teljes vereség, illetve a teljes győzelem esetén viszonylag pontosan kikövetkeztethető a népszavazás következménye: a Fidesz veresége esetén a kormány föllélegezhet, ha győzelmet arra, akkor előfordulhat, hogy lecserélik a miniszterelnököt, illetve előrehozott választásokra is sor kerülhet. A politológus szerint azonban inkább a két véglet közötti kimenetel képzelhető el.