Félnek a magyarok a nyugdíjas éveiktől, de nincs erejük cselekedni
A Figyelő megbízásából készített kutatás eredményei szerint a nyugdíj-előtakarékosság fogalmát 10 százalékkal többen ismerik, mint két évvel ezelőtt, az ő körükben azonban mindössze 15 százalék nyilatkozik úgy, hogy szimpatikusnak tartja ezt a megtakarítási formát. Emellett megháromszorozódott azok száma, akik elutasítják az öngondoskodás ezen módját, sőt, a lakosság a tőzsdei termékekkel (részvény, befektetési jegy, stb.) szemben is elvesztette bizalmát. A tőzsdézők már eleve alacsony, 11,4 százalékos aránya az idei évre 6 százalékra csökkent.
Mindez annak ellenére érzékelhető, hogy az adatok szerint a társadalom túlnyomó többsége inkább félelmekkel, mint bizalommal tekint a jövőbe, a pesszimizmus pedig jelenleg minden korábbi mértéket felülmúl: a friss felmérés megkérdezettjeinek közel fele úgy vélte, nyugdíja nem lesz elég a megélhetéshez. Az aggodalmak mind a fiatalok, mind az idősek körében megnövekedtek, ennek egyik oka lehet a nagyobb mértékű informáltság a jövőt illetően. Ennek ellenére a helyzet a fiatalok körében sem tekinthető pozitívnak: a Magyar Nemzeti Bank tavalyi kutatása szerint többségüket nem érdekli a nyugdíj-előtakarékosság, a 18-30 évesek körében a magán-nyugdíjkasszák ismertsége 75 százalék, ami alacsonynak mondható, tekintve, hogy a fiatalok első hivatalos munkába állásukat követően kötelesek belépni valamelyik magánkasszába.
