Homályban a kényes témák: ki, mekkora támogatáshoz jut a költségvetés terhére?
Az állami költségvetés terhére nyújtott támogatás nem lehet üzleti titok – szögezte le a HVG-nek Schiffer András, a közérdekű adatok közléséért perre menő Index internetes hírportál újságíróját képviselő Társaság a Szabadságjogokért jogsegélyszervezet ügyvivője.
Értelmezése szerint a bírósági határozat a teljes szerződés nyilvánosságra hozatalára kötelezte a tárcát, vagyis elfogadhatatlan Kóka János gazdasági miniszter kompromisszumos megoldása, amellyel az üzleti titoktól mentesített kontraktusba enged csak betekintést.
Ha a 131 milliárd forintos Hankook-beruházás szerződése nyilvánossá válik, aligha titkolhatók tovább a hasonló projektek részletei is. Eddig összesen 700 milliárd forintnyi beruházás valósult meg egyedi kormánydöntéssel, illetve 200-300 milliárdnyi állami támogatással: legalábbis a 2003 óta létező konstrukcióban eddig ennyi kedvezményt érdemeltek ki a cégek.
A nekik juttatott egyedi támogatásokról azonban úgynevezett 3000-es kormányhatározatok születtek. Amelyek titkosnak minősülnek, a döntéshozók akaratától függően akár 20 évig is.
Bár Kóka a Hankook-ügy kapcsán az állami kedvezményt tartalmazó – üzleti titoktól mentesített – szerződések automatikus közzétételét ígérte, a tárcának a nagyberuházók igényeit befogadó háttérintézménye, az ITDH Magyar Befektetés és Kereskedelemfejlesztési Kht. a HVG kérésére egyelőre nem adott teljes körű listát az elmúlt négy év beruházásairól és az állami támogatásokról.
Az új szabályok alapján eddig 43 céggel köttetett támogatási szerződés összesen 710 milliárd forint értékű beruházásra, és további 44 cég 687 milliárd forintnyi befektetésének magyarországi megvalósításáról döntöttünk – mindössze ennyit árult el Szandrocha Kamilla, az IRDH támogatási programok osztályának vezetője, aki a titkolózást, a befektetőkét Kelet- Közép-Európában folyó öldöklő versennyel magyarázta.
A 100 millió eurónál nagyobb költségű beruházásoknál viszont az Európai Bizottság jóváhagyására is szükség van, és a brüsszeli honlapról még az adókedvezmény is leolvasható: az Ibiden Hungary Kft. 190 millió eurós beruházása esetében a becslés például 12 milliárd forint. A Kóka-ígérethez képest képest ma még a kedvezményezettek köre is nehezen követhető. Az említett 43 cégből csak 41 gyűjthető ki a Gazdasági Közlönyből, az adatot ugyanis csak a szerződéskötés után, a támogatásról szóló kormánydöntést követő hatvan nap múlva teszik közzé – közölte a GKM sajtóosztálya.
Még nagyobb a homály az egyes cégek támogatásának pontos összegéről. A Gazdasági Közlönyben csupán az idei büdzsében 38 milliárd forinttal szereplő befektetés ösztönzési célelőirányzatból nyújtott készpénztámogatást tüntetik fel.
Kovács Árpád számvevőszéki elnök egyik nyilatkozata szerint a jogcímek sokasága és a magánjogi szerződésekbe foglalt juttatások miatt lehetetlen kimutatni, miért és milyen összegű kedvezményeket kap a közpénzekből az általa nagy érdekérvényesítő képességűnek nevezett nagyvállalati kör.
