Még 60-70 milliárd a hazai cégeknek
A hat úgynevezett konvergenciarégióban az év eleje óta 16 pályázat jelent meg a Gazdaságfejlesztési operatív program keretében – tudtuk meg Gáspár Bencétől, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (Mag) Zrt. kommunikációs főosztályának vezetőjétől. Ezek közül négy jelentkezési határideje lejárt, egyet pedig a források túljegyzése miatt fel kellett függeszteni. Jelenleg a hazai vállalkozások a Közép-Magyarország régión kívül 11 célra, összesen 60-70 milliárd forintos EU-forrásra pályázhatnak még. (Közép-Magyarország, illetve az ország többi hat régiója számára külön tendereket alakítottak ki, hogy a fejlett központi régió beruházásai ne szívhassák el a vidék elől a forrásokat.) A naponta változó adatok miatt nincs pontos érték, de mivel a 11 kiírás mögött még van támogatási forrás, érdemes rájuk pályázni.
Kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások számára indul az Új Magyarország vállalkozói program, amelyben EU-s forrásból támogatott visszatérítendő dotációkat is igénybe lehet majd venni. Elsőként mikrohitel, majd hitelgarancia és kockázati tőke formájában. Az első mikrohitelek már november végén, de legkésőbb decemberben megjelennek a piacon. Ezek a jelenlegi piaci feltételeknél kedvezőbb konstrukciót kínálnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek eddig kimaradtak a banki finanszírozásból.
Az új uniós költségvetési időszak (2007–2013) – ennek első, vállalkozásoknak szánt pályázatait ez év márciusa óta lehet beadni – számos újdonságot hozott a jelentkezők, valamint a pályázatokat kezelők számára egyaránt.
Egyszerűbb intézményrendszer fogadja a támogatási igényeket, hiszen a 2004–2006 közötti Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) hat közreműködő szervezete helyett a GOP egyetlen közreműködő szervezete, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ kezeli a pályázatokat, így átláthatóbb, hatékonyabb és ügyfélközpontúbb támogatásközvetítés válik lehetővé. Az intézményrendszer egyszerűsítése mellett jogszabályi könnyítések is történtek, ezért a korábbi adminisztrációs és biztosítéki teher is érezhetően csökkent.
Ez a két pillére annak a szemléletváltásnak, amely a vállalkozásoknak szánt EU-s pénzek elosztását jellemzi. Az új lehetőségek és az egyre kedvezőbb pályázati módszerek mellett további elvárások is megjelentek a vállalkozók felé. Az „ingyenpénz elosztása” helyett ettől az évtől kezdve úgy tekint a gazdaságpolitika az uniós források vállalkozói felhasználására, mint a közpénzeknek közvetetten a köz javára való hasznosítására. Ennek jegyében olyan új feltételek is bekerültek a pályázati felhívásokba, amelyek a jövőre vonatkozó vállalásokat jelentenek a kedvezményezettek számára. Gáspár Bence szerint a hazai vállalkozások jó partnernek bizonyultak a szemléletváltás végrehajtásában. A gyorsabb ügyintézés érdekében egyre pontosabban teljesítik a rájuk háruló adminisztrációs feladatokat, és nem tántorította el őket az új típusú vállalások bevezetése sem.
Az első, 23,5 milliárd forintos pályázati csomagot kétszeres túljegyzés mellett zárták le. A 47 milliárdnyi beérkezett igényből 34,7 milliárd bizonyult megalapozottnak, így a hazai vállalkozások komplex technológiafejlesztésre ennyi EU-s pénzt nyertek el az idén. Ennek az összegnek a segítségével 556 cég valósíthatja meg új beruházásait, legalább 150 milliárd forint értékben. Ehhez 25–40 százalék vissza nem térítendő támogatást kapnak, attól függően, hogy a fejlesztés hol valósul meg. A legfejlettebb régióban, Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, a hátrányos helyzetű kistérségekben a legmagasabb az elérhető támogatási arány.
A komplex pályázatok közel 600 nyertese mellett folyamatosan bővül, és mára meghaladja az 1100-at azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek az egyszerű (automatikus vagy normatív szóval is jellemzett) tendereken nyertek, kisebb – 600 ezer és tízmillió forint közötti – összeget. Ez a pályázati módszer is a mostani időszak újdonsága, amelynek köszönhetően ezeknek a kis összegű igényeknek az elbírálása a korábbi három-négy hónapról három hét alá csökkent, és ugyanennyi idő alatt a döntés után már szerződést is kap a nyertes pályázó.
A helyzet természetesen még mindig nem idilli, sok a hiánypótlás és emiatt bosszúság származik a pontatlanságokból. Általános tapasztalat, hogy a pályázók a beadás előtt nem olvassák el még egyszer figyelmesen az elkészült anyagot, ezért előfordul, hogy szabálytalanul vagy hiányosan aláírt, pongyolán feltüntetett cégnévvel kitöltött, nem konzekvens adathasználattal végigszámolt pályázat érkezik be. Ezekben az esetekben az értékelőnek nincs mérlegelési hatásköre, a tökéletestől eltérő pályázatra hiánypótlást kell kérnie, ez idő- és energiapazarlás mindkét fél részéről. A tendencia azért javuló, a pályázók mind nagyobb precizitással hálálják meg a gyorsuló és egyre ügyfélközpontúbb ügykezelést.
Az, hogy kinek mire érdemes pályáznia, elsősorban azon múlik, hogy milyen fejlesztési tervhez keres EU-s kiegészítő forrást, illetve az ország melyik részén valósítja azt meg. Gáspár Bence elmondta: a pályázatokkal kapcsolatos kérdésekkel az [email protected] címen szakértőikhez lehet fordulni.
