Óvatosan a kisebb törzstőkével!
Sok az újdonság, s több százezer céget érint a szeptembertől hatályos cégtörvény-módosítás, ezért ezúttal is az új rendelkezésekkel összefüggő gyakorlati kérdések tárgyalását taglaljuk Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa segítségével. Köztudomású, hogy a szakemberek a cégalapítási kedv növekedését is remélik a törvénymódosítástól, ami kétségkívül gyorsítja, egyszerűsíti és olcsóbbá teszi a procedúrát. A cégalapításra csábító egyik legfontosabb változás a törzstőkeminimum csökkentése. A kft. alapítóinak ezentúl a korábbi hárommillió forint helyett csak ötszázezer forintról kell gondoskodniuk, zrt. esetében sem szükséges immár a húszmillió forintos törzstőke, elegendő csupán az ötmillió forintos összeg biztosítása. Mégsem árt azonban alaposan megfontolni e kedvező törvényi lehetőséget – figyelmeztet Horváth Gyula.
A tapasztalt üzleti partnerek ugyanis igencsak megnézik, kivel lépnek szerződésre. Sokuknál bizony nem csekély jelentősége van annak, mekkora öszszeggel jött létre a lehetséges üzlettárs. Gyakran előfordul, hogy nincs bizalmuk a kis törzstőkéjű cégek iránt, és így egy valóban gyümölcsöző ügylet, netán egy hosszú távú együttműködés reménye válhat semmivé. Kétségtelen, hogy számos országban még ennél is kevesebb, nemegyszer csak jelképes összegű törzstőkeminimumot követel meg a törvény, ám ezen államok többségében sokkal kiforrottabb az üzleti morál, mint nálunk.
Könnyebb, olcsóbb tehát a cégalapítás, de akkor igazán kifizetődő, ha a tulajdonosok céltudatosak, tisztában vannak azzal, mit is akarnak csinálni, milyen eredményeket kívánnak elérni, ami egyébként minden esetben alapkövetelmény lehetne. Nos, arra is gondolniuk kell, hogy esetleg pályáznak-e majd valamiféle támogatásra. A pályázatok kiírói ugyanis előírhatják a törvényben rögzítettnél magasabb összegű tőke felmutatását. Nem feltétlenül közbeszerzésnek kell lennie, ma már a magánszférában is gyakori a versenyeztetés, amikor az ajánlatkérő kikötheti a törzstőke mértékét és a további egyéb feltételeket. Nem feledhető az sem, hogy a cég hitelre szorulhat. A bank másként minősítheti a magasabb törzstőkéjű társaságot. De elegendő arra utalni, hogy ez a tény fontos elbírálási szempont lehet akár egy cégautó vásárlásakor is. A törvény nem tiltja, hogy az előírtnál magasabb törzstőkével alapítsanak vállalatot – hangsúlyozta Horváth Gyula. Korábban is sokan jártak el így a gazdasági forgalomban elnyerhető bizalom érdekében. Ezentúl sem árt mérlegelni, hogy a vitathatatlanul kedvező törvényi rendelkezés kihasználása a gyakorlatban esetleg hátránnyal is járhat.
A cégjegyzék „fellapozása” általában nem tartozik az ügyvezetők mindennapi teendői közé. Pedig hasznos legalább időnként bepillantani a nyilvántartásba, kicsit „utánanézni” e módon is a partnereknek. Nem új ugyan az a hitelezővédelmi rendelkezés, amely szerint megállapítható annak a cégvezetőnek a személyes felelőssége, aki csalárd módon csődbe vitte a vállalkozást, az azonban már újdonság, hogy erről a cégjegyzékből is értesülhetnek az érintettek. A felelősséget a bíróság állapítja meg, és az igazságszolgáltató fórum megkeresésére a cégjegyzékben ezt rögzítik.
Érdemes olvasgatni a Cégközlönyt is, különösen, ha külföldi érdekeltje van a vállalkozásnak. Számára eddig a kézbesítési megbízott útján juttatták el a társaságra vonatkozó bírósági iratokat. Ma már nem kötelező kézbesítési megbízottról gondoskodni, s ez sokak számára nagy könynyebbséget jelent. A bíróságnak is egyszerűbb a dolga, mivel a kérdéses iratokat egyszerűen közzéteszik a Cégközlönyben, és az a vélelem érvényesül, hogy azokat az érintett a megjelenéstől számított öt napon belül megismerte. Ha azonban a Cégközlönyt nem kíséri figyelemmel, akkor fontos dolgok nem jutnak a tudomására, és esetleg még perre is kényszerül a mulasztása miatt – mondta Horváth Gyula. KK
