Szigorúbban kellene az utcai zavargókkal szemben fellépni

Magyar György ügyvéd, Tóth Mihály büntetőjogász, valamint Hack Péter és Fleck Zoltán is úgy vélte: gátat lehet szabni az utcai zavargásoknak - derül ki a A 168 Óra összeállításából.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint nem meglepő, hogy hivatalos részről eddig nem született megoldási javaslat az illegális tüntetéseken lezajló rendbontások kezelésére, hiszen mindenki csak a saját nézőpontjából figyeli az eseményeket. A helyzetre megoldást jelenthet a jogszabályok szigorítása vagy a jelenleg érvényes törvények szigorúbb alkalmazása.

Ez utóbbi mellett érvel Tóth Mihály büntetőjogász, aki szerint az autók felborítása a Gyurcsány-ellenes jelszavak skandálásával nem egyszerűen rendzavarás, hanem államellenes bűntett, mert erőszakos eszközökkel törekszik a kormány elmozdítására.

A professzor szerint a helyzetre azt jelenthet megoldást, ha szigorú börtönbüntetéssel sújtják a randalírozókat, hiszen ez elrettenthető példával szolgálhat mások számára is. Tóth Mihály egyetért az országos rendőrfőkapitánynak azon javaslatával, miszerint bizonyos rendezvényekről kitilthatóak lennének a rendőrség által ismert rendbontók. Mint mondta, a módszer jogos, hiszen azt jelenleg is alkalmazzák a futballmeccsek alkalmával, az pedig abszurd, hogy egy sporteseményre látogatókat nagyobb védelem illeti meg, mint egy állami rendezvény résztvevőit. A törvények szigorításával lehetne bevezetni a kitiltás ezen formáját a szabálysértéshez csatlakozó mellékbüntetésként.

Magyar György ügyvéd szerint elsősorban anyagi eszközökkel lehetnek elejét venni a rendzavarásoknak. Azzal érvelt: a polgári törvénykönyv kimondja, hogy a másnak okozott kárt meg kell téríteni, ez alapján kellene eljárni az illegális demonstrálókkal szemben, és megfizettetni velük az általuk megkárosított tárgyakat. A rendzavarók beazonosításában segítséget jelenthet, ha elfogadnak egy olyan jogszabály módosítást, amely megtiltja, hogy a tüntető a rendőri felszólítás ellenére eltakarja az arcát. Az ügyvéd szerint azonban az sem jelenthet gondot, ha randalírozó eltűnik a tömegben, hiszen a rendezvény lebonyolításáért a szervező felel, vagyis az esetleges anyagi felelősség is őt terheli.

Hack Péter úgy véli, Magyarországon nem következetes a jogalkalmazás gyakorlata, erre példa, hogy rendőrök egy csoportja végignézte, ahogy az Országháznál tüntetők inzultálják a képviselőket, holott abban az esetben legalább féltucatnyi Btk.-tényállás valósult meg. A jogász szerint a társadalom elemi érdeke a bűnözők megtalálása, és szigorú megbüntetése, a jelenlegi politikai helyzetben azonban nem sok az esély arra, hogy a parlament a kétharmados többséget igénylő jogszabályok módosítását elfogadja. Ezért most az igazságszolgáltatásra hárul a feladat, hogy a rendzavarókat megtalálja, megfelelő bizonyítékokat gyűjtsön ellenük, majd az ítéleteket hatékonyan kommunikálja a társadalom felé.