"Aki közpénzt kap a magánbizniszéhez, adjon is vissza valamint"

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter az uniós támogatásokkal kapcsolatos szabályokat ismertetve elmondta: a sikeresen pályázó vállalkozásokkal szemben elvárják, hogy legalább négy százalékos növekedést produkáljanak minimum három éven keresztül. A rendszer lényege a miniszter szerint, hogy azokat támogassák, akik "húzzák az országot maguk után."

Bajnai szerint az uniós pénzek elosztása mögött minden esetben a Magyarország egészének modernizálására irányuló szándék húzódik meg. Úgy vélte, az Európai Uniótól érkező támogatások akkor válnak valóban hasznossá, ha a régi struktúrák helyett új, modern rendszerek felépítésére használják fel őket. A fejlesztési tervek tehát elsősorban nem is a pénzekről szólnak, hanem a gazdasági kultúraváltásról, amely bonyolult folyamat, és sok buktatót foglal magába. Bajnai leszögezte: az állam erejét a polgárok ereje adja, ezért a pályázatók megtervezésekor igyekeznek a közpénzek szétosztását összehangolni az öngondoskodásra való igénnyel.

A miniszter szerint az uniós pénzek elosztásánál az a fő dilemma, hogy egy olyan országot, ami ahhoz van szokva, hogy az állami osztogatásból jól lehet élni, miként lehet állami pénzek osztogatásával leszoktatni erről. Bajnai véleménye szerint az az állam erős, amelynek polgárai erősek, nem az, amelyik sok embert eltart.

Az új Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) kapcsán úgy nyilatkozott, felmerültek kételyek azzal kapcsolatban, hogy az új, az NFT I-nél szigorúbb feltételrendszer mellett is lesz-e elegendő számú pályázó, de az eddigi kiírásokra átlagosan kétszeres volt a túljegyzés. Mint mondta az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében csak az úgy nevezett védett keret esetében jelentkeztek gondok. Ezt a kategóriát azért hozták létre, hogy a legfejlettebb vállalkozások ne szívják el a forrásokat a kevésbé előnyös helyzetben lévőktől.

A támogatások társadalompolitikai vetületével kapcsolatban a miniszter leszögezte: nem szabad összekeverni a gazdaságot, és a szociálpolitikát, a pályázatok elsődleges célja a gazdaság élénkítése, ugyanakkor az intenzívebb növekedés közvetve hozzájárulhat a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatásához. A miniszter elégedettségét fejezte ki a Regionális Fejlesztési Tanácsok működése kapcsán, ahol – mint mondta – a döntések nagy részét konszenzussal hozzák meg, az esetlegesen felmerülő problémák pedig nem politikai, hanem ágazati érdekellentéteken alapulnak.