Az unalomig (?) ismert Vaszary

Nem múlhat el festményárverés Budapesten Vaszary János legalább egy-két festménye és grafikája nélkül, miközben a mester fő művei a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) állandó kiállításának és a művészeti kézikönyvek, albumok illusztrációs anyagának kedvelt részét alkotják. Művészettörténészek, kereskedők és tárlatlátogatók egyformán 20. század eleji művészetünk egyik legfontosabb alkotójaként tartják számon az 1939-ben elhunyt festőt.

Mégis nagy szükség volt az MNG február 10-ig látható, óriási anyagot bemutató életmű-kiállítására. A palota Ludwig Múzeumtól átvett épületének két szintjén sorakozó közel 350 alkotás ugyanis jó néhány meglepetést tartogat a műkereskedelemben jórészt a húszas-harmincas évek színpompás, mondén városi és tengerparti jeleneteivel találkozó közönség, sőt néha a szakma számára is.

Az első teremben néhány, a millenniumot megelőző évtizedben készült vallásos témájú kép, reprezentatív portré és naturalisztikus falusi életkép fogad bennünket. Már itt feltűnik, hogy a szervezők a Magyar Nemzeti Galéria saját anyaga mellett nagyban támaszkodtak magángyűjtők – köztük Kovács Gábor vagy éppen Polgár Árpád – és vidéki múzeumok kevesek által ismert kincseire is. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a következő teremben, a századforduló szimbolista műveit bemutató részt sem „pipálhatjuk ki” az Aranykorral és egy-két más klasszikussal, hiszen a marosvásárhelyi múzeumból érkezett Ádám és Éva című óriási pannó vagy a Kieselbach-gyűjtemény élénk színvilágú kerti jelenete is igazi fő műnek tekinthető.

Az első világháború előtti időszakot bemutató teremsorban szinte fauve-os színvilágú enteriőröket, párizsi kubista hatásokat idéző kompozíciókat és Rippl-Rónai vagy éppen Whistler ihlette késő szecessziós munkákat egyformán találunk. A festményeket – a korszak összművészeti törekvéseinek jeleként – népi témájú gobelinek és más iparművészeti alkotások egészítik ki. A világháborús képeken és a világégés sokkját feldolgozó Krisztus-ábrázolásokon át jutunk el a húszas-harmincas évek hol expresszív, hol art decósan könnyed vásznaiig, majd a földszinten Vaszary rajzainak, litográfiáinak, plakátjainak, könyvillusztrációinak és egyéb grafikáinak átfogó kollekciójával zárhatjuk a sétát.

Ha nem is átértékelés, de mindenképpen a köztudatban élő Vaszary-kép gazdagabbá, teljesebbé tételéhez hozzájáruló fontos esemény a kiállítás, amelynek megtekintése úgyszólván kötelező feladat azok számára, akik eddig nem tették meg.

Az immáron 13 éve a Pannon főtámogatói segítségével működő Magyar Nemzeti Galériában egy másik jelentős kiállításra is érdemes már most felhívni a figyelmet: holnaptól látogatható a Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” című tárlat. A szentpétervári Ermitázs és az MNG közös kiállítása a Magyar Nemzeti Galéria C épületében, a földszinti kiállítóteremben látható. Igaz, két ilyen jelentős életmű megtekintése már inkább két külön alkalmat kíván, de erre lesz is lehetőség, hiszen a Zichy-kiállítás egészen 2008. március 23-ig látogatható.

Vaszary János gyűjteményes kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria A épület, nyitva: 2008. február 10-ig, www.mng.hu