EU-pénzekre vadászik a hazai maffia

Konkrét befektetési területek említése nélkül Ferenczi elmondta, hogy szinte minden olyan, hosszú távon nyereséggel kecsegtető területen feltűnnek az ismert alvilági alakokhoz és szervezetekhez köthető cégek, befektetői csoportok vagy vállalkozások, amelyekre uniós pénzek is szerezhetők.

A maffiaellenes központ minden esetben figyelmezteti a döntéshozókat, ha az uniós támogatásért versengő cégek és konzorciumok közt feltűnnek az ilyen vállalkozások. Ferenczi azt mondja, a döntéshozók komolyan veszik a központ jelzéseit, így - legalábbis eddig - nem jutott uniós pénzhez olyan bűnszervezet, amely szerepel a központ nyilvántartásában.

A tábornok több okot is megnevezett arra, miért pályázik uniós forrásokra az alvilág, amikor köztudott, hogy azokkal egészen szigorú rend szerint kell elszámolni. Így egyes csoportok a pénzmosás lehetőségét látják az uniós támogatással megvalósítható beruházásokban. Mások viszont így akarnak végleg szakítani bűnöző múltjukkal. "Aki uniós pályázaton nyer, nem lehet akárki."

Ferenczi ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hatóságok látókörében lévő bűnszervezeteknek hatalmas jövedelmeik vannak valóban legális vállalkozásokból, amelyeknél persze "az első milliók" eredetét ma is homály fedi.

Ferenczi - aki, mielőtt a központ első vezetője, a Kulcsár Attila-féle brókerügy mellékszálaként vád alá helyezett Bácskai János utódjává kinevezték volna, az ORFK bűnügyi főigazgatója volt - azt mondja: az alvilág jóval kiterjedtebb, szorosabb és mélyebb kapcsolatokat ápol a legális gazdaság szereplőivel, mint azt a rendőrség bűnügyi főnökeként látta vagy feltételezte volna.

December elsején vonult nyugdíjba Ferenczi László vezérőrnagy, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot egyelőre megbízott vezető irányítja.