Év végi juttatások: mit válasszanak?

Fizetésemelés vagy béren kívüli juttatás? Az év vége közeledtével több hazai vállalat is dilemma előtt állhat, miszerint megmaradt forrásait miként tudná – maga és dolgozója szempontjából is – a legkedvezőbb módon a dolgozóknak adni. Tény, a munkáltató szempontjából továbbra is a béren kívüli juttatások jelentik a fizetésemelés legolcsóbb formáját, ám felvetődhet a kérdés, hogy az idei, illetve a jövő évi várható adójogszabályi változások tükrében mire kell figyelniük, hogyan érdemes – kihasználva a maximális lehetőségeket – súlyozniuk az egyes béren kívüli juttatások között.

A jelenlegi juttatások terén a munkavállalók erőteljesen hajlanak a rövid távú előnyökre – osztotta meg tapasztalatait Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója. Ez abban is megmutatkozik, hogy a legnépszerűbb elemek között található az egészségpénztári befizetés, az üdülési csekk, az étkezési jegy, a helyi utazási bérlet és az internettérítés. Ezeknél azonban egy megkötéssel számolniuk kell a dolgozóknak: csak évi 400 ezer forintig nyújthatók alacsony költséggel, a keret túllépése a munkáltatónál 101,66 százalékos adóterhet jelent. Egy négyfős család esetén azonban az adómentes, 400 ezer forintos keret ezen elemekből teljes egészében kihasználható – jegyezték meg a K&H Banknál.

Igaz, az idei tendenciák között említhető az egészségpénztárak népszerűségének csökkenése, de ez a jogszabályi változások miatt már az év elején prognosztizálható volt. Az egyik legnagyobb vérveszteséget talán az jelentette, hogy míg az egészségpénztárban adómentesen csak gyógy- és egészségügyi üdülés számolható el, addig üdülési csekkel bármilyen jellegű üdülés és annak járulékos költségei is finanszírozhatók. Ám a kedvezőtlen változások között említhető az is, hogy jelentősen csökkent az adómentesen adható munkáltatói támogatás felső határa (a minimálbér 20 százaléka). Ez a megtakarítási kedv mérséklődését is magával hozta – számolt be tapasztalatairól Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke, hiszen míg korábban a tagdíjbevételek 60 százalékára rúgtak a szolgáltatások, addig az idén a befizetésekkel lényegében azonos mértékben vették ezeket igénybe a tagjaik.

Milyen juttatásokban érdemes ez év végén gondolkodniuk a cégeknek? Az önkéntes nyugdíj-, illetve egészségpénztári befizetések mellett szól, hogy bizonyos összeghatár befizetéséig adójóváírásokat vehetnek igénybe a dolgozók – tanácsolja Studniczky Ferenc. A tag által fizetett tagdíj, eseti befizetés, valamint a támogatói adomány és az adóköteles munkáltatói hozzájárulás (havonta a minimálbér 20, illetve 50 százalékát meghaladó mértékű munkáltatói hozzájárulás) együttes összege után 30 százalékos adójóváírást érvényesíthet minden tag. Az eseti befizetés és az adomány lehetőségét emelte ki Lehoczky László is az egészség- és nyugdíjpénztárak esetében. Amennyiben a cégek havi rendszeres munkáltatói hozzájárulása a dolgozóik/pénztártagjaik részére a törvényi maximumnál alacsonyabb, azt mindenkire érvényesítve kiegészíthetik a havi felső határig (13 100, illetve 32 750 forintig). Ehhez azonban a pénztárral kötött munkáltatói szerződést – akár erre az egy alkalomra is – módosítani kell.

Érdemes a cégeknek az év végi jutalom egy részét egészségpénztári adományban kifizetni, de ügyelni kell arra, hogy ez – az egyéni befizetéssel együtt – ne lépje túl az évi 333 ezer forintos keretet – tanácsolja Lukács Marianna, a Patikapénztár igazgatója, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke.

Felvetődhet a kérdés, a módosuló jogszabályok miatt mi az, amit még az idén érdemes béren kívüli juttatásként adni, illetve mit kellene jövőre halasztani a cégeknek. A legjelentősebb változás 2008-ban az egészségpénztári befizetéseknél (munkáltatói hozzájárulás) történt, az adómentes munkáltatói hozzájárulás ugyanis a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedett (13 100-ról 20 700 forintra). A kedvező elemek között említhető az is, hogy a gyógyhatású termékek újra adómentesek lesznek, s családtagonként évente a minimálbér erejéig lehet sportolni. A 2008. évi juttatások kialakításánál éppen ezért mindenképpen érdemes ismét elővenni az egészségpénztárakat – tanácsolja Lukács Marianna, aki egyébként azzal számol, hogy jövőre újra növekszik az önkéntes egészségpénztár aránya a juttatási formák között. A kasszák mellett szólhat az is, hogy miután jövőre is számítani lehet az egészségügyi költségek emelkedésére, úgy azt a pénztáron keresztül olcsóbban, állami támogatással finanszírozhatják a magánszemélyek. (A szolgáltatások összetételére egyébként jellemző, hogy a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlása teszi ki a költések döntő részét, emellett az egészségügyi szolgáltatások, a sporteszközök adnak még számottevő hányadot.)

Üröm az örömben, hogy az adómentes juttatások határa nem emelkedett, jövőre is 400 ezer forint, amelynek optimális kihasználhatósága a minimálbér emelkedésével, az egyes szolgáltatások árának növekedésével (internet, helyi utazási bérlet), valamit az egyes juttatási formák adómentességének emelkedésével jelentősen csökken – mutattak rá az K&H Bankban. Ennek ellenére az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója úgy látja, a juttatások formája és az igénybevétel prioritásai nagy valószínűséggel nem változnak 2008-ban, bár véleménye szerint – a rövid távú előnyök preferálása helyett – a hosszú távú tervezéskor a prevenció, az öngondoskodási hajlam erősítése jobban megéri a munkavállalónak és munkáltatónak egyaránt.

El lehet számolni az egészségpénztáraknál az OGYI-termékeket (az Országos Gyógyszerészeti Intézet által bevizsgált, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékeket).

Az egészségpénztáraknál sportolni családtagonként évente a minimálbér erejéig lehet: vagyis sze-mélyenként 69 ezer forintért.

El lehet számolni az egészségpénztáraknál az OGYI-termékeket (az Országos Gyógyszerészeti Intézet által bevizsgált, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékeket).

Az egészségpénztáraknál sportolni családtagonként évente a minimálbér erejéig lehet: vagyis sze-mélyenként 69 ezer forintért.-->