Készüljenek fel a szigorúbb jogi kontrollra!

Januártól a megszokottnál talán kissé körülményesebbek, hosszadalmasabbak lesznek a cégügyek, céges ingatlantranzakciók, legalábbis ami a szükséges közjegyzői, ügyvédi előkészítést illeti. Hatályba lép ugyanis a jogügyletek nagyobb biztonságát, a visszaélések megakadályozását szolgáló – több törvényt is módosító – jogszabálycsomag, amely előírja az ügyfeleket érintő jogi képviselői kontrollt a társaságalapítás, cégirat-módosítás, ingatlan-adásvétel esetére. Ennek következményeként az is megtörténhet, hogy a felek által tervezett ügylet nem jön létre, mert az ügyvéd vagy a közjegyző megtagadja a közreműködést, aggályai támadván az ellenőrzött adatok kapcsán – figyelmeztetett Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társa Ügyvédi iroda munkatársa. Hozzátette: az ügyfeleknek fel kell készülniük egy alaposabb, ha úgy tetszik, szigorúbb jogi képviselői segítségre.

A jogszabály a közjegyző kötelező feladatává, az ügyvédnek pedig lehetővé teszi, hogy elektronikus úton csatlakozzék a központi nagy nyilvántartási – így például a személyiadat-, a cég- vagy a gépjármű-nyilvántartási – rendszerekhez abból a célból, hogy ellenőrizze az előtte megjelentek személyazonosságát, vagyis azt, hogy valóban az-e, akinek mondja magát. Az ellenőrzés során lekért adatokat kezeli, felhasználja. Az ügyvéd és a közjegyző is köteles nemet mondani az ügylet létrehozására, ha az érdekeltek nem szolgáltatják az azonosításukhoz szükséges adatokat. Így a rosszhiszemű felek, a lopott, hamis, valótlan tartalmú igazolványokkal, iratokkal próbálkozók nem tudnak majd ingatlanokat eladni-venni, céget alapítani, üzletrészt vásárolni. Igaz, ezek a módszerek a céges csalások eléggé primitív eszközei, és az ilyen ügyletek egyáltalán nem mondhatók általánosnak, de kétségkívül szükség van a nagyobb szigorra, az ellenőrzési lehetőségre a jogsértések hatékony megelőzése érdekében – mondta Horváth Gyula.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyvéd és a közjegyző nem csupán a személyazonosság ellenőrzésére jogosult, hanem annak vizsgálatára is, hogy a cég székhelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan létezik-e. Emellett köteles utánajárni az ingatlan tulajdonviszonyainak. Senki ne lepődjék meg tehát, ha a jogi képviselő górcső alá veszi, hogy például a leendő vállalkozás jogosult-e az adott ingatlant bármilyen jogcímen használni. A vizsgálat nyomán fény derülhet arra, hogy a megjelölt helyen csak az alapítandó társaság működne-e majd, vagy már más cég is tevékenykedik ott.

Lényeges változás, hogy ezek az ellenőrzési jogosultságok a végrehajtót is megilletik. A módosult végrehajtási törvény azonban nemcsak az ügyfél ellenőrzését teszi lehetővé a végrehajtó számára, hanem módot ad arra, hogy a természetes személy adósnak részletfizetési könnyítést nyújtson. Ez a hitelező, végrehajtást kérő cégeknek nem éppen kedvező, különösen, hogy egyébként is küszködnek a körbetartozások miatt. Ha a végrehajtó az adós kérelmére engedélyezi a részletfizetést, úgy köteles erről jegyzőkönyvet felvenni és megküldeni a végrehajtást kérőnek. Amennyiben az a megkeresésre nem nyilatkozik, hogy egyetért-e az adós fizetéskönnyítésével vagy sem, akkor kizárólag részletekben juthat majd a követeléséhez. A törlesztés akár egy évre is szólhat, s ez adott esetben nehéz helyzetbe hozhatja a hitelező vállalkozást. Ezért a jövőben az eddiginél is nagyobb figyelmet érdemelnek a végrehajtói megkeresések, hiszen az esetleges adminisztrációs tévedés, mulasztás miatt elmaradó nyilatkozatnak súlyos következménye lehet – mondta Horváth Gyula. KK

Nem árt erre felkészülniük a cégeknek: dönteniük kell, hogy maguknak szerzik be a minősített e-aláírást, vagy olyan könyvelőt bíznak meg a könyveléssel, aki ezzel rendelkezik.

Nem árt erre felkészülniük a cégeknek: dönteniük kell, hogy maguknak szerzik be a minősített e-aláírást, vagy olyan könyvelőt bíznak meg a könyveléssel, aki ezzel rendelkezik.-->