BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb nyílt levél a tb-törvény ellen

A kormány visszaél a hatalmával és súlyos károkat okoz az országnak. A pártállami módszerek visszatérése ellen a társadalomnak kell fellépnie - állítja hatvankét neves közéleti személyiség, adta hírül a stop.hu az MTI Országos Sajtószolgálatát idézve.

Az aláírók 2007. júliusában tették közzé első nyilatkozatukat, melyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra (AB). Októberben Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese a vagyontörvény megsemmisítését kérte az AB-től.

Az újabb nyílt levél szövege így szól:

"Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke december 27-én bejelentette, hogy nem ért egyet a törvénnyel, nem írja alá, és nem hirdeti ki. Kérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, és fontolja meg tartalmi kifogásait is.

A külföldi tapasztalatok szerint az egészségügyi alapok privatizációja rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét, csökkenti az esélyegyenlőséget, és megdrágítja az ellátást. A törvény üzleti befektetőknek játssza át a társadalombiztosítás vagyonát, valamint a betegek adatait. Az ellátásszervezés monopóliumát élvező, kisebbségi tulajdonrészük fejében többségi jogosítványokkal rendelkező magánbiztosítók nem fognak versengeni a betegekért. Nyereségük fő forrása az ellátás körének és minőségének korlátozása lesz.

Ha a törvény életbe lép, a változások visszafordíthatatlanná válnak: a magyar egészségügy jórészt a nemzetközi gazdasági jog hatálya alá kerül. Mire megbukik a több-pénztáras, üzleti modell, szinte lehetetlenné válik az egybiztosítós rendszer visszaállítása.

A kormány diktatórikus eszközökhöz folyamodott, hogy üzleti tervét teljesítse. Olyan, az ország jövőjét hosszú távra meghatározó intézkedéseket vitt keresztül a törvényhozásban, amelyekre választási programjában nem kért és nem kapott felhatalmazást. Semmibe vette az országos tiltakozást, a szakmai és tudományos testületek súlyos érvekkel megalapozott ellenvéleményét. Lelkiismeretük elleni szavazásra kényszerített sok kormánypárti képviselőt. A törvény végleges szövege a társadalmi egyeztetés megkerülésével, a kormánypártok és az üzleti biztosítók közötti háttéralkuban született, még a képviselők is csak közvetlenül a szavazás előtt kapták kézhez.

A “fékek és ellensúlyok” demokratikus rendszerét így hatályon kívül helyezték. A képviselők nem választóiknak, hanem a pártvezetésnek (és üzleti érdekcsoportoknak) felelnek, akárcsak a rendszerváltozás előtt.

A köztársaság elnökének döntése félreérthetetlenül utal a kialakult alkotmányos válságra. A pártállami módszerek visszatérése ellen azonban nem az alkotmányjogászoknak, hanem a társadalomnak kell fellépnie. A kormány visszaél hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. Jogunk és állampolgári kötelességünk, hogy ezt megakadályozzuk.

A jogállam nem működik, ha intézményeit nem működtetjük. Ezért e levél aláírói a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz fordulnak. Kérjük a választópolgárokat: keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. Követeljék, hogy szavazzanak nemmel, ha a törvény ismét napirendre kerül. Adjanak időt széleskörű társadalmi egyeztetésen alapuló, szakmailag megalapozott reformkoncepció kidolgozására. Támogassák a törvény visszavonására irányuló kezdeményezéseket!

Vegyük fel a harcot a közöny és a tehetetlen beletörődés ellen, demokratikus vívmányaink védelmében!"

Ács Margit, irodalomtörténész
Ács Sándorné, agrármérnök
Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő
Bagi Béla, országgyűlési képviselő
Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese
Bencsik János, Tatabánya polgármestere
Benyhe János, a Magyar PEN Club főtitkára
Béres Tamás, lelkész, egyetemi oktató
Czakó Gábor, író
Dárday István, filmrendező
Darvas Béla, c. egyetemi tanár
Derce Tamás, Újpest polgármestere
Dux László, egyetemi tanár
Egedy Gergely, főiskolai tanár
Ekler Dezső, építész
Elek István, közíró
Ertsey Attila, építész
Fábry Sándor, humorista
Farkas Ádám, képzőművész
Gáspár Csaba László, filozófus, egyetemi oktató
Gazsó Ferenc, egyetemi tanár
Gémesi György, Gödöllő polgármestere
Gerle János, építész
Granasztói György, egyetemi tanár
Gulyás János, filmrendező
Gulyás Gyula, filmrendező
György Lajos, tudományos tanácsadó
Hegedüs Zsuzsa, szociológus
Kajner Péter, közgazdász
Karátson Gábor, festőművész
Kelemen András, országgyűlési képviselő
Kiss Gy. Csaba, irodalomtörténész
Kollár István, egyetemi tanár
Krizsán András, építész
Kurutzné Kovács Márta, az MTA tagja
Lányi András, egyetemi oktató
Lovas Rezső, akadémikus
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke
Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke
Makovecz Imre, építész
Márai Géza, egyetemi tanár
Mellár Tamás, egyetemi tanár
Molnár Oszkár, országgyűlési képviselő
Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány elnöke
Náray-Szabó Gábor, az MTA tagja
Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, országgyűlési képviselő
Osskó Judit, szerkesztő
Ö. Kovács József, történész
Pákozdi Imre, villamosmérnök
Pálinkás József, az MTA tagja, országgyűlési képviselő
Porogi András, tanár, iskolaigazgató
Sipos József, történész, egyetemi oktató
Schneller István, egyetemi tanár
Szakolczai György, professor emeritus
Szebedy Tas, tanár, iskolaigazgató
Szilvási István, orvos, egyetemi magántanár
Sztilkovics Szávó, Pilisszentiván polgármestere
Vajna Zoltán, az MTA tagja
Varga Géza, agrármenedzser
Varga Zoltán Sándor, egyetemi tanár
Vida Gábor, az MTA tagja
Zlinszky János, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró

Az aláírók már korábban is nyílt levélbe próbálták elérni a tb-törvény visszavonását.

Az egészségbiztosítási reformtörvény ellen tiltakozóknak értelmiségiek egy másik csoportja az alábbi levélben válaszolt:

Tisztelt Tiltakozók!
Elolvastuk nyilatkozatukat. Kérjük Önöket: ne csapják be magukat és a közvéleményt. Sokan sokfélét gondolunk az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat kompromisszumos megoldásairól. Mindamellett jó lelkiismerettel nem állítható, hogy a törvény megszületése veszélyeztetné a magyar emberek, különösen a szegények hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz, hiszen a törvényjavaslat fenntartja az országos kockázatközösséget, a minden magyarországi lakosra kiterjedő kötelező egészségbiztosítást, a jövedelemarányos járulékfizetést és a szükséglethez igazodó ellátást. Önök elismerik nyilatkozatukban, hogy a magyar egészségügy "borzalmas állapotban van", mégis szembeszegülnek azzal a törekvéssel, hogy átalakítsuk azt az intézményrendszert, amely évtizedek óta újratermeli ezeket az állapotokat. Ne tegyenek úgy, mintha ma nem szelektálna az egészségügyi rendszer ember és ember, tehetősebbek és elesettek, jól szituáltak és periférián tengődők között, hiszen valamennyien tudjuk, hogy a jobb helyzetben levők összeköttetésekkel, kulturális előnyökkel, hálapénzzel és számos más módon könnyebben jutnak jobb ellátáshoz, mint a kevésbé szerencsés sorsúak. Önök sem tagadhatják, hogy a hivatalban lévő kormány számos intézkedése ezeknek a különbségeknek a mérséklésére is irányul. Idézzék fel, mi mindent tárt fel a magyar társadalomtudomány és művészet arról, hogy miként tartja kiszolgáltatottságban az embereket az államelvű berendezkedés, és ne akadályozzák azokat a próbálkozásokat, amelyek az egészségügyi rendszer hatékonyabbá és ugyanakkor igazságosabbá tételére irányulnak. Ne álljanak annak a rendszernek a pártjára, amely az egészségügy válságának okozója.

Az aláírók névsora a következő oldalon olvasható

Albert Mária újságíró
Almási Miklós esztéta
Andor Mihály szociológus
Antal László közgazdász
Ara-Kovács Attila külpolitikai szakértő
Arató András
Bacsó Béla esztéta
Balázs Anna gyermekpszichiáter
Bánky Csaba újságíró
Baracs Nóra tanár
Bauer Tamás közgazdász
Békesi László közgazdász
Bokros Lajos közgazdász
Borbély Viktor társadalomkutató, informatikus
Bruck Gábor tanácsadó
Csabai Tamás irodalmi szerkesztő
Csepeli György szociológus
Csillag István közgazdász
Csillag Zsuzsa tanár
Csordás Gábor író, volt orvos
Danis György orvos
Debreczeni József politikai közíró
Dés László zenész
Dessewffy Tibor szociológus
Dezsényi Katalin műfordító, szerkesztő
Dobrovits Mihály történész
Donáth Ferenc orvos
Dóra Bálint közgazdász
Dornbach Alajos ügyvéd
Eörsi László történész
Erdélyi Ágnes filozófus
Erős Ferenc pszichológus
Farkas Katalin szerkesztő
Fencsik Flóra újságíró
Feuer Mária zenei újságíró
Fodor Andrea újságíró
Fridli Judit jogvédő
Gábor György filozófus
Gáncs Zsuzsa tanár
Gáti István operaénekes
Gusztos István tanár
Győri Péter szociálpolitikus
Hajdu Tibor történész
Halmai Gábor alkotmányjogász
Havas Attila közgazdász
Hegedűs István szociológus
Hell István újságíró
Heller Ágnes filozófus
Horn Ágnes tanár
Horn Miklós főiskolai tanár
Inotai András közgazdász
Iványi Tamás művelődésiház-igazgató
Jancsó Miklós filmrendező
Juhász Pál gazdaságszociológus
Jusztin Márta főiskolai docens
Kádár Gábor történész
Kádár Judit irodalomtörténész
Kardos Julianna vegyész
Karmó Gábor HR specialista
Karsai László történész
Kende Tamás jogász
Kertész Krisztián közgazdász
Kis János filozófus
Klaniczay Gábor történész
Kovács Péter művészettörténész
Kovalovszky Márta művészettörténész
Kováts Albert festőművész
Kováts Kriszta színésznő, énekesnő
Kozák Márton szociológus
Kőrössi P. József, író, könyvkiadó
Kőszeg Ferenc szerkesztő
Kun István publicista
Ladányi János szociológus
Laki Mihály közgazdász
Légár Béla grafikus
Lengyel György szociológus
Liska Tibor közgazdász
Litván Györgyné
Ludassy Mária filozófus
Madarász Edit könyvtáros
Marosán György főiskolai tanár
Mayer István fizikus
Mihályi Péter közgazdász
Molnár György matematikus-közgazdász
Molnár Kati tanító
Molnár Miklós tanár
Moskovits Péter közgazdász
Muraközy Balázs közgazdász
Nagy Mária háziorvos
Ormos Mária történész
P. Szűcs Julianna művészettörténész
Pálné Kovács Ilona intézetigazgató
Palotás Imre mérnök
Papp László orvos
Péteri Gábor közgazdász
Petri Lukács Ádám újságíró
Pintérné Gönczi Ágnes orvos
Pohárnok Mihály formatervező
Radnóti Sándor esztéta
Rainer M. János történész
Ranschburg Jenő pszichológus
Ripp Zoltán történész
Ruff György orvos
Rózsa Péter egyetemi oktató
Sárközy Tamás jogász
Sellő Katalin
Selmeczi Tibor dramaturg
Semjén András közgazdász
Seres László újságíró
Sértő-Radics István háziorvos
Siklaki István szociálpszichológus
Schuller Mária tanár
Soós Károly Attila közgazdász
Sós Vilmos filozófus
Szabó Csaba orvos
Szabó György mérnök, kutató
Szirmai Péter közgazdász
Török András művelődéstörténész
Vágó István műsorvezető
Vágvölgyi B. András újságíró
Valki László jogász
Vámos Tibor mérnök
Váradi András orvos
Varga Győző orvos
Vásárhelyi Mária szociológus
Veress Mariann közgazdász
Vicsek Tamás fizikus
Wagner Judit kirakatrendező
Wessely Anna szociológus
Zachár Zsófia szerkesztő
Zih Zsolt fotoriporter
Zobory Erzsébet középiskolai tanár

stop.hu - MTI OS - es.hu - elolanc.hu-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.