Növekvő kulturális gazdaság

Nálunk még szokatlan a „kultúraipar”, „kulturális és kreatív gazdaság” kifejezés, Nyugat-Európában ugyanakkor egyre több szó esik róla. Különösen azért, mert jelentősen növekvő ágazatról van szó. Nemrég jelent meg például Kulturális és kreatív gazdaság Európában 2007 címmel a német kultúrpolitikai iroda (Büro für Kulturpolitik und Kulturwirtschaft) legújabb évkönyve, amely a legutóbbi adatok alapján stratégiai javaslatokat is megfogalmaz. Úgy tetszik ugyanis, hogy a politikusok egyre inkább fölfedezik az erőteljesen fejlődő kulturális és kreatív ipart, amely csak Németországban már 2005-ben 121 milliárd eurós forgalmat könyvelhetett el. A tizenegy kulturális területbe a képzőművészettől a filmiparon és a könyvkiadáson át a dizájnig minden beletartozik. Németországban 208 ezer cég foglalkozik kultúrával, s csaknem egymillió embert foglalkoztatnak, az iroda adatai szerint többet, mint amennyien a németországi autóiparban dolgoznak.

Az évkönyvet a Friedrich-Naumann-alapítvány a Békéért (Friedrich-Naumann-Stiftung für die Freiheit), valamint az említett kultúrpolitikai iroda támogatta, a kiadvány (www.kulturwirtschaft-deutschland.de) elsősorban a tizenegy kulturális terület gazdasági fejlődését mutatja be, s összefoglalja a nemzeti és nemzetközi politikai stratégiákat, amelyek a kulturális iparról a negyedik alkalommal rendezett európai konferencián rajzolódtak ki. Ezen a 2007 májusában tartott berlini tanácskozáson 25 országból 400 fő vett részt, előadást tartott Hiller István oktatási és kulturális miniszter, az ottani előadása olvasható is a nemrég kiadott évkönyvben.

A kiadványban több kulturális szektort különböztetnek meg. A művészet magvát a képzőművészet (festészet, szobrászat, fotográfia, kézművesség) adja, továbbá az ábrázoló művészet (színház, tánc, cirkusz, művészeti fesztiválok), valamint a kulturális örökség (például múzeumok, archívumok). A kulturális ágazat része az első körben a film- és videoipar, a televízió, a rádió, a zene (felvételek, élő hangversenyek rendezése), a könyvkiadás és a sajtó. A kreatív gazdasághoz tartozik második körként például az építészet és a reklám, amelyben kreatív alkotók, például grafikusok is dolgoznak.

Az EU-ban 2002–04 között 0,88 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a kulturális és kreatív iparban, de ha a kulturális turizmust is ideszámítjuk, akkor a növekedés 1,85 százalékos, miközben az évkönyv adatai szerint a foglalkoztatottság az unió teljes gazdaságában 0,04 százalékkal csökkent. A tagországok között eltérő a bővülés, a tanulmány Lengyelországot, Romániát és Szlovéniát emeli ki jelentősen, 17-20 százalékkal növekvő tagállamként. A nyugati országokban jól érzékelhetően lassabb a bővülés. A kelet-közép-európai államokban jelentősebb összegeket kell a kulturális infrastruktúrára fordítani, s ez a folyamat a tanulmány szerint a nyugat-európai országokban már húsz évvel ezelőtt lezajlott. EE

Az 1999–2003 közötti adatok alapján megállapítható, hogy Európában a kultúra a maga 12,3 százalékos növekedési rátájával a legdinamikusabban fejlődő terület – olvasható az évkönyvben.

Az 1999–2003 közötti adatok alapján megállapítható, hogy Európában a kultúra a maga 12,3 százalékos növekedési rátájával a legdinamikusabban fejlődő terület – olvasható az évkönyvben. -->