"A megváltás Brüsszelből jöhet" - francia lapok a kormányátalakításról
A koalíción belüli viták mellett a Gyurcsány-kormánnyal az a legnagyobb probléma, hogy nem magyarázta el kellőképpen a közvéleménynek, miért is van szükség a reformokra – idézi az IHT berlini tudósítója Richter Sándort, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) közgazdászát, aki szerint minél később indulnak meg a valódi reformok, annál inkább a közvélemény ellenállásába fognak ütközni, "ha egyszer egy új kormány komolyan nekiáll a beteg egészségügyi és nyugdíjrendszer átalakításának".
Az IHT szerint a koalíció felbomlását követően Gyurcsány Ferenc a hatalomban maradásért küzd az elkövetkező két évre, s a lap elemzőkre hivatkozva úgy véli, hogy kisebbségi kormánya – amely programjának középpontjába a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést állította – "erősen húzódozni fog a reformok folytatásától, hiszen szembe kell néznie a saját pártján belüli ellenzékkel is, amelynek mostantól az előre hozott választásokkal is számolnia kell".
Az IHT hangsúlyozza, hogy miközben az Európai Unió nyomására beindított konvergenciaprogrammal Gyurcsány megnyerte a befektetők és a pénzügyi piacok támogatását, teljesen elvesztette a közvéleményét.
Hasonlóan vélekedik a legjelentősebb francia gazdasági napilap, a Les Échos müncheni tudósítója is. Gyurcsány lefaragta az állami kiadásokat és emelte az adókat, hogy a 2006. évi 9,2 százalékos deficitet idén 4 százalékra csökkenthesse. De az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásai alapján Magyarországnak "még messzebb kellene mennie", mert a GDP 38,5 százalékát jelentő adók és az egészségügyi kiadások nagyon magasak – fogalmaz a lap, amely szerint "a lakosság elöregedése olyan drasztikus nyugdíjreformot kívánna, amelynek elindításával haboznak a szocialisták".
A Les Échos szerint kétséges, hogy az MSZP ígérete ellenére a koalíció felbomlása nem jelenti-e a reformok végét. A "megváltás" Brüsszelből jöhet, ugyanis Veres János pénzügyminiszter úgy becsüli, hogy az európai támogatásoknak köszönhetően a növekedés a tavalyi 1,3 után idén 2,4 százalékos lesz, de a mentőöv ellenére a szocialistáknak tovább kellene csökkenteniük a költségvetési kiadásokat – írta a Les Échos.
