Huzavona az M0-s északi Duna-hídja körül
Másodszorra is pert vesztett a napokban a Levegő Munkacsoport, amely más civil egyesületekkel közösen meg akarta akadályozni az MO-s autóút Észak-Pest és Észak-Buda közötti szakaszának megépítését. Először a környezetvédelmi engedélyeket igyekeztek hatálytalanítani, majd a közigazgatási eljárásról a polgári jogra váltottak, a zajra és légszennyezésre hivatkozva a környezet veszélyeztetése miatt pereskedtek. Az építkezés azonban 2006-ban elkezdődött, a zöldek pedig másodfokon is alulmaradtak, ráadásul a kiszabható maximumot, 1,5 millió forint ügyvédi költséget kell fizetniük az alperes Nemzeti Infrastruktúrrafejlesztő Zrt.-nek, amit Lukács András, a munkacsoport elnöke üzenetértékűnek tart a hasonló perek jövőjére nézve.
Pedig a zöldek kifogásai közt akad olyan, amit egy másik jogerős ítélet igazol. Mint két éve a Fővárosi Bíróság megállapította: „jogszerűen nem írhatta volna elő a környezetvédelmi hatóság” az M0-s hídra 1999-ben kiadott környezetvédelmi engedélyben egy másik híd megépítését is. Ez a sajátos kikötés úgy került az engedélybe, hogy a zöld hatóság egyszerűen átvette a szigetmonostori polgármesteri hivatal állásfoglalását, miszerint a közsségnek „ a híd építésével kell bizosítania” a 11. számú főúthoz az átjárást a Szentendrei-Duna fölött. A „kis híd” az M0-shoz hasonlóan veszélyezteti a vízbázist, várható környezeti hatásait külön eljárásban kell vizsgálni, vagyis megépítése nem írható elő – szűrhető le a Fővárosi Bíróság ítéletéből. A monostroriak eredetileg közvetlen leágazást szorgalmaztak az M0-s hídról a szigetre, de ez a Fővárosi Vízművek és a zöld hatóságok ellenvéleménye miatt meghiúsult.
A kis híddal legalább a költséges kompot vagy a tahitótfalui 22 kilométeres kerülőre kényszerítő hidat kiiktathatnák. Ám az állam hiába lenne hajlandó környezetvédelmi engedély kikötésének eleget téve finanszírozni a kis hidat. Annak helyét ugyanis több éve nem tudják véglegesíteni. A környezetvédelmi engedély Szentendre dunai strandját szánta erre a célra, amihez viszont a város képviselő testülete nem volt partner. Szentendre déli irányban, a lehető legtávolabb látná szívesen a kis hidat, hogy a növekvő autóforgalom ne zúduljon rá a városra. A vízművek viszont észak felé tolná azt, hogy a kútjait veszélyeztető csatlakozó szakasz minél rövidebb legyen.
Többéves huzavona után tavaly februárban a két Duna-parti önkormányzat végre megegyezett a hídfők helyében. Szigetmonostor masszírozására a vízművek elfogadta, hogy azok 300 méterrel a strandtól délre legyenek. A kisajátítási költségekkel a csatlakozó utak már többe kerülnének, mint maga a néhány éve 4,6 milliárd forintosra becsült híd. Meglehetősen nehéz azonban elképzelni, hogy az önkormányzati többletigények elhárítása esetén rendszerint a konvergenciaprogramra hivatkozó kormány a MO-s híd eleve 62 milliárd forintos költségét annak további egyhatodával megfejelné.
