Verseny kérdőjelekkel

Az egészségügyben zajló felemás folyamatok számos kérdéssel szembesítik a versenyjogi szakembereket: hol, miként érvényesülhet a verseny, mikor és milyen terepe lehet a versenyjognak? A tavaly bekövetkezett változások miatt – például a teljesítménykorlátozással vagy a beteg mozgásterének a szűkítésével – inkább a versenytől való visszalépés figyelhető meg, de érzékelhetők piacosítási törekvések is. Folynak az esetenként nagy vihart kavaró kórházfúziók, amelyek nemegyszer szinte kiáltanak a versenyjogi beavatkozásért. Ám erre irányuló politikai döntés, illetve szabályozás híján a Gazdasági Versenyhivatal tétovaságra kényszerül.

Torjákné Amberger Teréz, a GVH irodavezetője elmondta: az uniós tagállamokban is igen vegyes a kép. Az egészségpénztárakról már több olyan európai bírósági döntés született, hogy azok a versenyjog alapján vállalatnak nem tekinthető speciális intézmények. Ugyanakkor az adott tagállam szabályozási rendszerétől függ, hogy az egészségügyi intézményi szolgáltatókra vonatkozik-e a versenyjog vagy sem. Németországban és Hollandiában például ezeket cégnek tekintik és alkalmazzák a fúziós szabályokat, míg a skandináv országokban – ahol regionálisan szervezett közintézmény-hálózatok működnek – nem érvényesül a versenyjog.

Nálunk jelenleg többféle formában zajlik az integráció, és az érintett egészségügyi szolgáltató tulajdonosi, irányítási viszonyainak megváltozása adhat választ arra, hogy a tranzakció fúziónak tekinthető-e, amelyhez – bizonyos feltételek fennállása esetén – versenyhatósági engedély szükséges. A tulajdonjog megelőzi a versenyjogot. Így ha azonos tulajdonos intézményeinek összevonásáról van szó, vagyis az nem jár együtt a „végső irányító” – az állam, az önkormányzat – megváltozásával, úgy ezekhez a döntésekhez nem kell versenyhatósági engedély. Így jött létre az úgynevezett egységes budapesti modell a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott 12 egészségügyi intézmény közös holdingba szervezésével, vagy az Állami Egészségügyi Központ a Honvéd-kórház, a MÁV-kórház és az Országos Gyógyintézeti Központ integrációjával. Előfordul, hogy felsőoktatási intézményhez kerül az irányítás, ám az egyetemekre vonatkozó megengedőbb szabályozás kiveszi az ilyen összefonódást a versenyjog hatálya alól. Ez történt, amikor a szegedi önkormányzati intézményeket az egyetem vette át. Tavaly ősszel Szegedi Tudományegyetem – ezen belül a Szent-Györgyi Albert Orvos és Gyógyszerésztudományi Centruma – kötött szerződést a városi önkormányzat egészségügyi intézményeinek működésbe vételéről az önkormányzattal. Ebben az esetben egyértelműen másik irányítóhoz, az egyetemhez került át az irányítási jog. A felsőoktatási törvény szerint azonban ez a fúzió mégsem volt engedélyköteles, mert a felsőoktatási intézmények egyesülésére speciális – megengedő – szabály érvényesül. A felsőoktatási ágazati szabályozás nemcsak az oktatást érintő egyetemi integrációkat, hanem az egészségügyi szolgáltatók felsőoktatási intézmény által érintett összefonódásait is kiveszi a versenytörvény hatálya alól.

Néhány éve egyre gyakoribbá vált az úgynevezett funkcionális privatizáció, amikor a korábban önkormányzati vagy állami tulajdonú egészségügyi szolgáltatót – az intézményi ingatlan tulajdonának megszerzése nélkül – gazdasági társaság működteti. A 184 önkormányzati tulajdonú kórházból eddig kilenc került át gazdasági társasághoz. A jelenleg meglévő négy vállalkozás – Medicomplex, Megalogistic, Medisyst, HospInvest – ügyletei közül a legnagyobb visszhangot a HospInvesté váltotta ki, feltehetőleg amiatt is, mert a cég nem titkolt célja egy 10-15 kórházból álló hálózat kiépítése.

A HospInvest 2004-ben szerezte meg a kiskunhalasi és a körmendi kórház működtetésének jogát ( a körmendi kórház működtetője a Hospinvest és a Medisyst 2006 tavaszán történt szétválása óta a Medisyst Kft.). Két éve jutott a hatvani kórház valamint a nem önkormányzati, hanem állami tulajdonú parádfürdői szanatóriumhoz. Tavaly tovább bővült a hálózat a gyöngyösi kórházzal. Az idén két további intézmény működtetésére nyújtotta be pályázatát. Az egri kórházra kiírt tendert megnyerte (az ügyben jelenleg felülvizsgálat folyik), a kazincbarcikai kórház privatizációjával kapcsolatban pedig népszavazás lesz május 18-án.

Ezek a tranzakciók már felvethetik a GVH engedélyének szükségességét, ha az irányításszerzés által érintett piaci szereplők előző évi árbevételei meghaladják a versenytörvényben szabályozott küszöbszámokat – hangsúlyozta Torjákné Amberger Teréz. Ám nincs egyértelmű jogszabály, illetve jogalkalmazási gyakorlat arra, hogy a korábban költségvetési formában működő intézmények mely bevételei minősülnek árbevételnek.

A versenyjog tartalmaz arra külön szabályt, hogy például a pénzintézetek, biztosítók esetében mi minősül árbevételnek. A bevételeit nagyrészt társadalombiztosítási támogatásból realizáló egészségügyi szolgáltató intézményekre vonatkozóan azonban ilyen értelmező rendelkezés sem a versenytörvényben, sem más jogszabályban nem található. Így a GVH az ilyen szervezeti megoldásoknál előreláthatólag nem tud mit tenni.

A finanszírozás csökkentése, a piac szűkülése minden piacon óhatatlanul eredményez konszolidációnak is nevezett koncentrációnövekedést. Más piacokon azonban ez – versenyhatósági valamint ágazati piacfelügyeleti hatósági ellenőrzés mellett zajlik. Már van olyan régió, ahol fúzióval alakult ki erős monopólium (Szeged), és a GVH meglátása szerint másutt is ezek az irányok. Ezért a versenyhatóság szorgalmazza annak eldöntését, hogy az állam versenyt akar vagy az általa is támogatott integrált – szolgáltatóvezérelt – ellátásszervezést. Utólag ugyanis fájdalmasabb és drágább lehet a beavatkozás, ha a tulajdonosi döntések nyomán más struktúra jön létre, mint amelyet az egészségpolitika kívánatosnak tart. VG