Hogy vizsgáztak a magyar gyerekek a kompetenciafelmérésen?
A kompetenciamérésnek csupán hazai jelentősége van, mégis sok múlik rajta. Az iskolák jövő februárban interneten keresztül ellenőrizhetik le, hogyan teljesítettek tanulóik, évfolyamaik, milyen pontszámot ért el maga az intézmény. Ennek függvényében változtathatnak a képzésen úgy, hogy a következő májusban diákjaik magabiztosabban hajolhassanak majd a feladatlapok fölé. A teszt kitöltésére négyszer háromnegyed óra áll a felsősök és gimnazisták rendelkezésére.
A teszt összeállítása során ügyelnek arra, hogy a példák életszerűek legyenek – a diákoknak nem elméleti feladatokkal kell megbirkózniuk. A szövegértést vizsgáló feladatsorban a különböző szövegrészletekhez öt-tíz kérdés tartozik, melyek azt vizsgálják, mennyire értette meg a tanuló a szöveget, vissza tudja-e keresni az abban található információkat, tudja-e értelmezni azt, és képes-e az összefüggések felismerésére, tájékoztat Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának vezetője.
Félnivalója pedig csak az iskolának lehet, hiszen az év végén kézhez kapott eredményeket értékelve fény derülhet olyan hiányosságokra, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek. Azoknak az oktatási intézményeknek, amelyekben a tanulók több mint fele nem éri el az első szintet szövegértésből, illetve több mint negyedük matematikából, - azonnal akciótervet kell kidolgozniuk. Egy név nélkül nyilatkozó középiskolai tanár szerint előfordul, hogy maguk az iskolák igyekeznek kiegyensúlyozni a „torzító faktorokat”. „Rossz ötlet például, hogy a tesztek után napokig az iskolákban hagyják a feladatsorokat – annak ellenére, hogy azokat központilag értékelik - a tanári karnak tehát hozzá sem kellene nyúlnia. Sokan úgy gondolják, hogy ennek a mérésnek nincs akkora súlya, mint az érettséginek – pedig az iskolára nézve igenis komoly következményekkel jár, ha tanulói rosszul teljesítenek.” – mondja a neve elhallgatását kérő tanár. „Hallani olyanról, hogy a bent lévő pedagógus segít a feladatsor kitöltésében, de az is előfordul, hogy a gyengébb képességű tanulókat megkérik, aznap ne menjenek iskolába.”
Az Oktatási Hivatal (OH) munkatársai ezzel szemben nem tudnak visszaélésekről. A kompetenciamérésről pedig hivatalosan csak olyanok hiányozhatnak, akiknél a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékosságot, autizmust, testi vagy érzékszervi fogyatékosságot, illetve beszédfogyatékosságot állapított meg. Mentesülnek a vizsgálat alól azok is, akik valamilyen sérülés folytán ideiglenesen nem képesek az írásra, olvasásra – például azért, mert eltörött a kezük, mondja Pongrácz László, az Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztályának vezetője.
