Ingyen parkolójegy az ügyészségi dolgozóknak?
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a DeJure magazin által szervezett rendhagyó konferencián Miks Antal előadásából az is kiderült, hogy a jogászi hivatásúak körében az ügyészi pálya egy évtizede egyértelműen az első számúak között szerepelt, mára azonban ez kevésbé mondható el, hiszen míg korábban a végzős joghallgatók 60-70%-a jelentkezett ügyésznek, addig 2007-ben 10 végzős közül minden harmadik ember.
Ennek ellenére évről évre tízszeresnek mondható a túljelentkezés, hiszen 2007-ben például 230 jelentkező közül csak 23-at tudtak felvenni. A felvételi eljárás pedig szigorú: riete minősítésű diplomával rendelkezőt csak ritkán vesznek fel, mára alapkövetelmény lett az idegen nyelv ismerete, melyet a jelöltek külföldi konferenciákon, tanulmányutakon tudnak kamatoztatni.
A tévhittel ellentétben a friss diplomások kétharmad nő-egyharmad férfi nemek szerinti aránya a jelentkezést követően a felvetteknél is megmarad. Nem igaz tehát, hogy csak férfiakat várnának az ügyészségekre.
Parizer, péksütemény, szakvizsga
Az ügyészségen a jogi szakvizsgára készülőket kemény kiképzésnek vetik alá, de ez nem pótolhatja a jogi szakvizsga rendszerének elavultságából fakadó hiányokat. Az egyetemi alapképzést követő, jogi szakvizsgára felkészítő időszak szervezetlenségét és rendszertelenségét, valamint a használható jogi tudás hiányát Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke is szóvá tette. Szerinte a képzés minőségén a felvételt nyerhető hallgatók létszámának korlátozásával is javítani lehetne, de ettől még fontosabb volna, hogy jogszabálymódosítást követően, bizonyos jogi tevékenységeket csak szakjogászi képzettség birtokában lehessen végezni.
A közjegyzői kamara elnöke szerint a fenti változtatásoktól függetlenül a jelölteket foglalkoztató ügyvédi és közjegyzői irodák is sokat javíthatnának a friss diplomások szakmai kinevelésének minőségén akkor, ha a jelölteket nem parizerért és péksüteményért küldenék ki a sarki boltba, hanem érdemi munkát adnának nekik. A szakmát ugyanis csak a biztos elméleti tudásra alapozott gyakorlattal lehet elsajátítani, amihez feltétlenül szükséges egy mentor, egy szakmai vezető kijelölése, aki a jelölttel rendszeresen foglalkozik.
Posztgraduális képzések
Tóth Ádám szerint a posztgraduális szakjogász-képzésekhez mindenki nagy reményeket fűzött, de ma egy nem szakjogász jogász ugyanúgy bármilyen munkát elvégezhet, mint egy szakjogász végzettséggel és így speciális tudással rendelkező jogász. Ezért arra lenne szükség, hogy jogszabálymódosítást követően bizonyos tevékenység végzése szakjogászi képzettséghez legyen kötve. Egy ilyen szemléletváltásra persze az egyetemeknek is fel kellene készülniük, ami nagyban fokozná az értékes, biztos tudással rendelkező és tehetséges hallgatókért folyó versenyt.
