Kádár-korszak, mint legboldogabb időszak - Tízből hatan így gondolják

A GfK Hungária Piackutató Intézet megkérdezést folytatott ezer 15 éves és idősebb állampolgár körében arról, hogy az elmúlt évtizedekre visszagondolva véleményük szerint Magyarországon az emberek mikor voltak a legboldogabbak.

Az adatok tanúsága szerint két, egymástól független vizsgálati időszakban – 2001-ben és 2008-ban – is a többség azt vallotta, hogy szerinte a legboldogabb időszak a rendszerváltást megelőző időszak volt. Míg 2001-ben a válaszadók 53 százaléka vélekedett így, addig hét évvel később már 62 százalék osztotta ezt a nézetet.

 A megkérdezettek 17 százaléka gondolta úgy 2001-ben, hogy a rendszerváltás utáni időszak volt a legboldogabb – arányuk 2008-ban 14 százalékra apadt. Hét évvel ezelőtt 14 százaléka a válaszadóknak azt mondta, szerinte a magyarok a második világháború előtt voltak a legboldogabbak, ma már azonban mindössze 11 százalék vélekedik ugyanígy. Az elmúlt évtizedekről alkotott véleményekben számottevő különbségek figyelhetők meg az életkor, az iskolázottsági szint, illetve a válaszadók lakóhelye szerint.

Talán nem meglepő, hogy az 1945 és a rendszerváltás közötti időszakot legboldogabbnak tekintők aránya az idősebb korosztályokban a legmagasabb és ez a kor előrehaladtával növekszik. Míg a rendszerváltást jellemzően iskolás-, illetve fiatal felnőtt fejjel megélő 30-39 éves korosztályban 55 százalék gondolja úgy, hogy ez volt a legboldogabb korszak hazánkban, addig a 40-49 évesek közel háromnegyede (72 százalék), az 50 évnél idősebb korosztályban pedig már tízből nyolcan osztják ezt az álláspontot.

A legfiatalabb korosztály az, amely legnagyobb arányban a rendszerváltástól napjainkig eltelt időszakban véli felfedezni a boldogság lehetőségét (15-29 éves korosztályban: 24 százalék.)

Az iskolázottsági szint emelkedésével csökken, ám még így is meglepően alacsony a II. világháború és a rendszerváltás közötti időszakot legboldogabbnak tartók aránya. Míg a 8 általánost, illetve szakmunkásképzőt végzettek körében 62, illetve 67 százalék vélekedik így, addig az érettségivel rendelkező válaszadók 58, a főiskolai-egyetemi tanulmányaikat sikeresen zárók körében 54 százalék osztja e meglátást.
A második világháború előtti idők iránt nosztalgikus érzéssel legnagyobb arányban a budapestiek viseltetnek (16 százalék), a rendszerváltás előtti időszakot pedig főleg a kisebb településeken (2000-5000 lakosú) élők emlegetik nosztalgiával. A rendszerváltás utáni időszak is a fővárosiak szívéhez áll legközelebb.