Sikeres vállalkozó lett a kutatóból

Vállalkozó. Nem volt kérdéses Tatai Péter számára, milyen egyetemre megy a középiskola elvégzését követően. Már gyermekkorában is szeretett barkácsolni, morzézni tanult, rádióamatőrnek készült. A matematika sem okozott számára nehézséget, ezt több középiskolai verseny eredménye is igazolta, így a villamosmérnöki pálya adott volt. „Mindig is a kutatási rész érdekelt, s miután az egyetemen akkoriban nem adódott lehetőség, maradt a Távközlési Kutató Intézet, az ország másik komoly színvonalú villamosmérnöki kutatóbázisa” – magyarázza pályaválasztásának mozgatórugóit Tatai Péter, aki érdekes időszakban csatlakozott a TKI-hoz, éppen akkor indult el ugyanis a digitális technika áramköreinek kidolgozása. Közel egy évvel később – egy ösztöndíjnak köszönhetően – Japánban már egy „jövőutazás” keretében szemlélhette, milyen szintre érhet el valamikor hazánkban is a digitalizáció. A szigetországban eltöltött másfél év életre szóló élményt jelentett számára, jóllehet kalandosan indult. Az utazás ugyanis már önmagában közel ötnapos út volt, miközben a hazai rendeletnek megfelelően öt dollárból gazdálkodhatott – jegyzi meg mosolyogva. A japán technika akkori színvonala még 10-15 évvel később is jóval előrehaladottabbnak bizonyult, s nem azért, mert jobb szakembereik lettek volna, hanem mert ami ötlet felvetődött, azt ott meg is valósították. Japánból hazatérve „földhözragadt” feladatok várták. A japán tapasztalatok mindenesetre jól jöttek a telefonhálózat digitalizálása során. Első fő munkája ugyanis mindjárt sikerélményt hozott: 1971-ben a digitális rendszer prototípusa BNV-nagydíjat kapott, s a telefongyár el is kezdte a berendezések gyártását.

A kutatás fénykorának a 80-as évek vetettek véget, amikor – Tatai Péter szavaival élve – lejtőre került a szakma. Váltott. A műszaki egyetemen adódott egy üresedés, ráadásul a tanítás mellett a kutatást is folytathatta. Nincs sok lehetőség Magyarországon, ahol megfelelő körülmények között kutathat az ember – magyarázza. Ennek ellenére soha nem merült fel benne, hogy külföldön folytassa a munkáját, jóllehet Japánba, Amerikába is hívták. Mindezt az erős kötődéssel indokolja, ide húzta a családja, a barátai, s emellett úgy érezte, Magyarországon is tud nemzetközi színvonalon dolgozni. Az elmúlt évek őt igazolták, a 70-es években megálmodott, ám technikailag csak a 90-es években kivitelezett telefoncsatorna-mérő szinte világszabvánnyá vált, ma is árulják világszerte. Jóllehet a zsebükön nem nagyon érezték mindezt. A fejlesztéseket ugyanis megrendelésre készítették, így a jogok sem őket illették.

Az egyetemi keretek idővel kezdtek „szűkössé” válni, hiszen egyrészt több olyan projektet is megnyertek, amelyeket már nem lehetett onnan kivitelezni, másfelől a közbeszerzési eljárások miatt egyszerűbb volt egy műszert saját pénzen megvásárolni, mint kivárni egy tender lebonyolódását. A 90-es évek végén már szükségesnek érezte Tatai Péter a céges háttér megteremtését, amelyhez a „lökést” a fia lelkesedése jelentette. Így született meg az AITIA International Zrt., amely egyfajta szimbiózisban él azóta is az egyetemmel. A cég biztosítja a technikai hátteret, hozza a megbízásokat, míg az egyetem adja a megfelelő szakembergárdát, illetve pályázatokon vesz részt. A pályázati pénzek azért is jelentősek, mivel egy kisvállalkozás nem tud százmilliókat kutatásra fordítani.

Több emberre kell odafigyelni, gazdasági ügyekkel szükséges foglalkozni – többek között ezekkel bővültek ki Tatai Péter napi teendői a vállalat alapítását követően. S bár a társaság pályája sikeresnek mondható, hiszen a Deloitte & Touche Közép-Európa 50 leggyorsabban fejlődő technológiai vállalata felmérésében tavaly a 9. helyen végzett, s immáron Montenegróban is jelen vannak, a tulajdonos nem érzi magát született cégvezetőnek. Jóllehet a cég utánpótlását előbb-utóbb meg kell oldani, hiszen már hét éve hivatalosan betöltötte a nyugdíjkorhatárt. „Egyelőre nem találtam olyan kollégát, aki levenné a cégvezetéssel járó terhet a vállamról, a fiam ugyanis kiszállt a napi mókuskerékből, s jelenleg kutatással foglalkozik” – mutat rá. Mindemellett a vállalat palettája is folyamatosan bővül: az Európában is előkelő helyen jegyzett szimulációs rendszerük mellett napirenden van a kioszkfejlesztés, illetve a beszédfelismerés. Sokat dolgozik, folyamatosan gondolkodik újabb és újabb ötleteken – árulja el, ám arra minden nap szán egy kis időt, hogy az unokái mellett egykori versenysportjának, a jégtáncnak hódolhasson. FB

Az AITIA International Zrt. a jelenlegi névvel és formájában 2005 áprilisában jött létre.

A cég meghatározó szerepet játszik az innovatív, mesterséges intelligenciával, távközléssel, beszédfeldolgozással és internettel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben.

A cég nettó árbevétele tavaly meghaladta a félmilliárd forintot

Az AITIA International Zrt. a jelenlegi névvel és formájában 2005 áprilisában jött létre.

A cég meghatározó szerepet játszik az innovatív, mesterséges intelligenciával, távközléssel, beszédfeldolgozással és internettel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben.

A cég nettó árbevétele tavaly meghaladta a félmilliárd forintot

Tatai Péter (67) 1964-ben szerzett a BME-n villamosmérnöki diplomát.1964 és 1986 között a TKI tudományos munkatársa, illetve 1976-tól tudományos osztályvezetője volt.1986–

2006-ig a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén dolgozott, oktatott és a Távközlési és Jelfeldolgozási Laboratóriumot vezette. 2005-ben megalakítja az AITIA International Zrt.-t, amelynek elnök-vezérigazgatója.-->