Elképesztőt ugrott a hazai lakossági állampapírpiac forgalma az első olyan héten, amikor már az ÁKK által alaposan átrajzolt kínálatból válogathattak a befektetők. A keresleti többlet megjelenése nem meglepő, hiszen két papír, a FixMÁP és a MÁP Plusz érdemi hozamnövelésen ment át, így a megugró érdeklődés szinte borítékolható volt, annak mértéke viszont gyakorlatilag minden képzeletet felülmúlt: míg két hete még a 37 milliárd forintot sem érte el a heti értékesítés volumene, a múlt héten 237 milliárd forintos forgalmat élt meg a lakossági állampapírpiac, és tette mindezt úgy, hogy a hatalmas ráncfelvarráson átesett papírok csak szerdán kerültek fel a palettára.
A forgalmi növekedés ugyan papírformaszerű volt, az már több kérdőjelet hordozott magában, hogy a befektetők pontosan melyik papír felé is indulnak meg rohamléptekkel az új kínálatból. Az kijelenthető, hogy a kínálat átalakításának
A két klaszter létrejötte nem véletlen, az az ÁKK kimondott céljaival is egybeesik: az Államadósság Kezelő Központ ugyanis nyíltan a fix kamatot fizető papírok felé akarja terelni a lakosságot, hogy csökkentse az államháztartás kamatkötelezettségeit érintő kiszámíthatatlanságot, amit az inflációkövető papírok esetlegesen elszálló rátái okozhatnak, ahogy tették ezt a PMÁP bődületes kamatkötelezettségei esetében is. A szakértők ezért emelték meg 0,5, illetve 0,75 százalékponttal a két fix kamatot fizető eszköz, a FixMÁP és a MÁP Plusz kuponjait, és ugyanezért vágták meg a két változó kamatozású eszköz rátáit, még ennél is nagyobb mértékben.
Az átalakítás eredménye az lett, hogy a FixMÁP és a MÁP Plusz egyaránt 40 százalék körüli hozamot garantál 5 éves futamidővel,
ami ugyan az elmúlt évek részvénypiaci szárnyalását látva nem tekinthető egyértelmű favoritnak, kockázatmentessége és adómentessége sokat tesz hozzá a vonzerőhöz.
Az ÁKK stratégiája pedig bejött, legalábbis az első heti értékesítési adatokat látva biztosan: a lakosság racionálisan döntött, követte a magasabb kamatokat. A FixMÁP megtartotta első helyét az értékesítési listán, viszont közel 10-szer annyi papírt adott el, mint egy héttel korábban, 129 milliárd forint értékben.
A második helyre egyből berobbant a MÁP Plusz, 55,2 milliárd forintos volumennel, ezzel közel 20-szorosára növelte a keresletét heti alapon.
A harmadik helyezett BMÁP is nagy, közel hatszoros forgalmat élt meg, esetében viszont minden bizonnyal nem az új, hanem a régi sorozatok iránti kereslet futott még egy nagyot, hiszen a frissen leváltott sorozatok még magasabb kamattal rendelkeztek, mint az újak – nevezetesen kamatprémiumuk az első négy évben 0,25 százalékponttal, az utolsó két évben pedig 0,5 százalékponttal került lejjebb az új kínálatban.
A PMÁP pedig, egyáltalán nem meglepő módon, továbbra is a sor végén kullog, az állampapírpiac egykori sztárjának már az eddigi konstrukciója sem volt túlzottan vonzó a jelenlegi környezetben, és ez az új kínálatban csak még tovább romlott: a tízéves futamidő változatlan, a kamatbázis pedig szintén maradt az előző éves átlagos infláció mértéke, a kamatprémium viszont nagyot zsugorodott, mindössze 0,1 százalékot fizet évente a bázison felül, szemben a korábbi sorozatokkal, melyek prémiuma 0,5-ről 1 százalékra emelkedett a futamidő előrehaladtával.
A PMÁP táján ugyan megjelent még egy 0,5 milliárdos keresleti többlet a múlt héten, ez szinte biztosan a régi sorozatok felé irányult, nem az újak felé – érdekes lesz ennek fényében követni, hogy hogyan is alakulnak az értékesítési mutatók a következő hetekben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.