Napenergia: olcsóbb lehet a szénnél
A megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések között a legkorszerűbbek közé tartozik a napelemes rendszer. A növekedés kulcsa egyebek között a fejlettebb és hatékonyabb gyártási technológia kidolgozása és a nagyobb energia-előállítási képességű termékek megjelenése.
A célok között szerepel az is, hogy a drága szilíciumot helyettesíteni tudják olcsóbb anyagokkal. Két amerikai cég szellemes megoldással próbálkozik: az alacsony költségű, de magas hatékonyságú Xtreme Concentrated Photovoltaics (XCPV) rendszer lényege az egyszerűségében rejlik. A kutatást végző Sungri nevű amerikai cég abból indult ki, hogy a nagyítók használatával megsokszorozható a napsugarak erőssége, így ezeket szerelnék minden egyes napelemre, ezzel a napsugarak erejét kétezerszeresére növelik, ezáltal 37 százalékkal több energiát tudnak termelni. Ennek eredményeként a drága szilícium helyett kevesebb és olcsóbb alapanyagot használnak fel a napelemek létrehozására, ezáltal jelentősen csökkenthetők a költségek és a helyfelhasználás is. Ha a tervük sikerül, ezzel a termékkel egy kilowatt energiát öt centért lehet majd előállítani. A nagyítóüvegek mobilak és könnyen felszerelhetők a napelemekre. Mivel túlzott felmelegedés is felléphet, ezért a Sungri kifejlesztett egy hűtőberendezést is, amely az elemek épségét biztosítja.
A vállalat jelenleg teszteli a prototípust, de azt ígérik, hogy 12-15 hónapon belül már a boltokban is kapható lesz. A találmánnyal kapcsolatban Craig Goodman, az Egyesült Államok Energiaszövetségének elnöke azt nyilatkozta, ha valóban sikerül öt centért előállítani egy kilowatt energiát óránként, az világraszóló változásokat eredményezhet, hiszen azonnal helyettesíteni lehetne a fosszilis energiaforrásokat, mint a szenet vagy a gázt. Egy másik ígéretes megoldás lehet az amerikai építésznek, Sheila Kennedynek és dizájncsapatának, a KVA Matsnek a munkája, akik azzal kísérleteznek, hogy a lakásban lévő függönyöket rugalmas, félig átlátszó, napenergia-gyűjtő anyagokká alakítsák át. A vékonyfilm napelemekkel bevont szövetek lényegében organikus napelemként működnének.
Siker esetén 16 ezer wattnyi elektromos áramot állítanának elő, vagyis egy átlagos amerikai család napi energiafogyasztásának a felét. Habár egyelőre csak a prototípusok tesztelése folyik egy Soft House-nak nevezett makettben, ez egy jó példa lehet arra, hogy a belsőépítészet hogyan tudja integrálni a megújuló energiaforrásokat. Sheila Kennedy szerint a szövet is csak egy anyag, amellyel energiát lehet termelni, az építészek képzeletét pedig soha nem szabad lebecsülni. ingatlanmagazin.com


