BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vége a tavaszi ülésszaknak - Orbán 4 percet, Pettkó 6 órát beszélt

Június 9-én ülésezett utoljára a tavaszi ülésszak keretében a parlament. A kormány január végén benyújtott törvényalkotási programjában harminchét javaslatot terjesztett a Házelnök elé, ezek közül néhány nem került elfogadásra, néhányat pedig már vissza is vontak.

A tavaszi ülésszak első és valóban érezhető jogalkotási tevékenysége az 1 és 2 forintos érmék bevonását érintette, mindössze az ezzel kapcsolatos két javaslat szerepelt a kormány jogalkotási tervezetének februárra vonatkozó részében.

Márciusban került az Országház elé a Költségvetési Hivatal felállításával kapcsolatos javaslat. A szervezet létrehozásához kétharmados döntésre van szükség, a pártok viszont nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben. Bár kezdetben még a Hivatal esetleges költségvetési vétójoga is lehetőségként merült fel, a pénzügyminiszter május végén már úgy nyilatkozott: nem ragaszkodnak a szervezet létrehozásához, alternatívaként elfogadható lehet egy kisebb létszámú testület, egy személy megbízása vagy az Országgyűlés költségvetési főtanácsadójának kinevezése is.

Márciusban kétségtelenül a népszavazás került a parlamenti figyelem középpontjába. Miután március 9-én a választók döntöttek a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről, a kormány egy ideig tartotta magát ahhoz, hogy nem pótolja a háziorvosok kieső bevételeit. Ezután következett az újragondolás szakasza, az új egészségügy miniszter május közepén jelentette be a vizitdíjbevételek visszamenőleges, teljesítményarányos pótlását. Eközben az MDF az egyfordulós, listás választások bevezetéséről szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az Országgyűlésnek, kevés sikerrel. Március 12-én Kóka János az SZDSZ ügyvivő testület ülésén állt ki Horváth Ágnes mellett, ezzel jelezve a közelgő vihart, ami a liberális egészségügyi miniszter április végi távozásával zárult le.

Horváth Ágnes április harmincadikával lemondott, a miniszterelnök Székely Tamást jelölte az egészségügyi posztra. Gyurcsány Ferenc ismertette az új, kisebbségi MSZP kormány névsorát. Május ötödikén Kóka János már Első nap az ellenzékben címmel szólalt fel napirend előtt a parlamentben, az SZDSZ hivatalosan kilépett a koalícióból. Gyurcsány Ferenc nem reagált a Dávid Ibolya által felvetett bizalmi szavazás gondolatára, továbbra is a korábban általa javasolt munka-tudás-tulajdon programról beszélt.

Május elején Sólyom László ismét Péterfalvi Attilát jelölte az adatvédelmi biztos posztjára, míg az újonnan létrehozandó jövő nemzedékek ombudsmanja tisztségre Fülöp Sándort terjesztette a parlament elé. A szavazás egyedül Fülöp Sándor számára zárult pozitívan, a parlament a másodszorra jelölt, korábban a posztot betöltő Péterfalvi Attilát elutasította. Csakúgy, mint a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt Baka Andrást, akinek jelölését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sem támogatta. A főbírói szék továbbra is betöltésre vár, miután Lomnici Zoltán mandátuma júniusban lejár.

Az SZDSZ kilépését követően nem volt zökkenőmentes a parlamenti többség biztosítása: május 19-én az ellenzék interpellálta Kiss Pétert a Kapolyi László által állítólag adatszerzés céljából megbízott magánnyomozó iroda ügyében. A kancelláriaminiszter válaszát a parlament 185-183 arányban elutasította. Ugyanezen a napon az MSZP akarata ellenére napirendre került a Kínát Tibettel kapcsolatos magatartása miatt elítélő nyilatkozat, amelynek elutasításához nem elég a kilenc hiányzóval együtt 181 fős MSZP-frakció. Május végén az Országház a Fidesz indítványára név szerinti szavazással döntött az egészségügyi reformmal kapcsolatos jogszabályok hatályon kívül helyezéséről.

A kormány által a tavaszi ülésszakban előterjesztett fontosabb törvényjavaslatok

Az 1 és 2 forintos érmék bevonásáról

A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről

A földgázellátásról szóló törvény módosításáról

A humángenetikai adatok védelméről

A bírósági eljárásokban érvényesülő elektronikus kézbesítésről

Az összevont agrár-támogatási rendszer működésének szabályáról

Az élelmiszerlánc biztonságáról és hatósági felügyeletéről

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény módosításáról

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény módosításáról

A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény módosításáról

A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról

A szerzői jogi törvény jogharmonizációs módosításáról

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről

Az utolsó ülésnap rohamtempót követelt a képviselőktől, akik több mint húsz előterjesztésről döntöttek a nyári szünet előtt. A képviselők jóváhagyták az Albert házaspárnak a többiztosítós rendszer bevezetésének tilalmáról szóló népszavazási kezdeményezését. Sürgősséggel terjesztette elő a kormány a földtörvény módosítását, miután felmerült, hogy az ellenzék szigorítaná a földajándékozási és – csereügyletekre vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy azokat nehezebb legyen megkerülni. A Tisztelt Ház ezenkívül döntött a hungarikumok védelmének kidolgozásáról, módosította a filmtörvényt és a személyi jövedelemadó egy százalékénak elektronikusan történő felajánlására vonatkozó szabályokat. A tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó jogszabály módosított változata 100 millió forintban maximalizálja a kiszabható bírság összegét.

Az Országház a tavaszi ülésszakban tizenkét jelentést fogadott el, köztük az adatvédelmi biztos, az Állami Számvevőszék és az ORTT beszámolóját. A kormány húsz önálló indítvány terjesztett a ház elé, míg a Fidesz mindössze egyet. Szintén egy önálló indítványt nyújtott be személyesen Gyurcsány Ferenc a munka, tudás, tulajdon program politikai vitájáról. Orbán Viktor önállóan és képviselőtársaival is nyújtott be indítványt az egybiztosítós egészségügyi rendszer fenntartásáról.

Az ülésszak legaktívabb képviselője az MDF-es Pettkó András, aki összesen hat óra kilenc percet beszélt február 12. óta.  A második helyezett az MSZP-s Arató Gergely négy óra huszonöt perccel. Gyurcsány Ferenc a harminckét ülésnap alatt három óra huszonkilenc percet beszélt a Házhoz, míg Orbán Viktor mindössze egyszer szólalt fel, alig több mint öt percben.

A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről

A földgázellátásról szóló törvény módosításáról

A humángenetikai adatok védelméről

A bírósági eljárásokban érvényesülő elektronikus kézbesítésről

Az összevont agrár-támogatási rendszer működésének szabályáról

Az élelmiszerlánc biztonságáról és hatósági felügyeletéről

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény módosításáról

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény módosításáról

A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény módosításáról

A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról

A szerzői jogi törvény jogharmonizációs módosításáról

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.