Jelenleg csaknem hétszáz iskola vesz részt önkéntes alapon az új pedagógiai módszerek bevezetésében. A kompetencia alapú képzés kísérleti bevezetése négy évig tartott, amelyhez az iskolák pályázati úton jelentős pénzügyi támogatást, ingyen tankönyveket és eszközöket kaptak. Emellett igénybe vehették a költségvetésből nyújtott tankönyvtámogatást, amelyből lehetőség volt többek közt az iskolai könyvtárak fejlesztésére is. Egyes elképzelések szerint ugyanis a magasabb költségekre megoldás lehetne, ha a diákok a könyvtárból kölcsönöznék ki az 1 milliárd forintból kikísérletezett taneszközöket.
„A könyvtári könyveket minden tanév végén vissza kell adni az intézménynek, így például az érettségi felkészülésnél jelentős hátránnyal indul azokkal szemben, akiknek saját példánya van. Arról nem is beszélve, hogy a könyvtár tulajdonában lévő munkafüzeteket nem is használhatják rendeltetésszerűen a diákok, hiszen nem írhatnak bele” – árnyalta a helyzetet Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A szakember szerint inkább a tankönyvek árát kéne lejjebb tornázni.
Az új képzési rendszer tankönyvforgalmazói erre a felvetésre azzal vágnak vissza, hogy a program egyik jellemző eleme, hogy nem kell mindenkinek teljes könyvcsomagokat megvásárolnia, hiszen a fejlesztő feladatok személyre szabottak. Így egy munkafüzet akár öt tanuló között is szétosztható, hiszen csak egy-egy részét kell a tanulónak felhasználnia. „Nyilván nem válik kárára a gyerekeknek, ha új tankönyveket is forgathatnak tanulás közben, de a kompetencia alapú oktatást a hagyományos tankönyvekből is meg lehetne valósítani. A legnagyobb probléma inkább az, hogy az egymilliárd forintból kifejlesztett taneszközöket mindenféle kontroll nélkül dobták be a tankönyvpiacra, így például nem is kell akkreditálni ezeket az oktatási segédanyagokat” – mondta el érdeklődésünkre Sió László, a Fidesz szakpolitikusa. A szakember szerint nem is csoda, hogy botrányos volt a kísérleti időszak, a legtöbb iskola arra panaszkodott, hogy az aranyárban mért könyvek laponként hullottak szét használatuk közben.
Sokakban merül fel az a kérdés, hogy vajon a jelenleg sem túl bőkezű állami tankönyvtámogatás a drágább tankönyvekre mennyire lesz elegendő, s lesz-e még egyáltalán ingyenes tankönyvtámogatás a jövőben. „Ebben a tanévben, s nagy valószínűséggel jövőre is 6–7 milliárd forintnyi tankönyvtámogatást különítettek el a költségvetésből. Ennél több pénzt képtelen a kormány az ágazatba fektetni, hiszen nincs más forrása” – mondta Tatai-Tóth András, az MSZP Oktatási Munkacsoportjának elnöke. Hozzátette: egyelőre abban lehet reménykedni, hogy hamarosan tömegessé válik a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges tankönyvek gyártása, hiszen minél alacsonyabb egy könyv példányszáma, annál magasabb az ára is.
Az árak tekintetében a kiadók keze is meg van kötve, hiszen mindannyiukra vonatkozik a miniszter által meghatározott árkorlát. A kis példányszámú könyveknél ez nyilván magasabb, de így sem haladhatja meg az adott könyvtípusra előírt miniszteri ár 50 százalékát.
Életre tanít az új rendszer
„Mivel a legtöbb gyereknek gondot okoz a szövegértés, az értő olvasás, illetve a logikai gondolkodás, mindenképpen szükség van a képzés átalakítására. A kompetencia alapú oktatás lényege, hogy nagyobb hangsúlyt fektet az alapkészségek fejlesztésére. Így ez a fajta képzés lexikális tudás helyett olyan gyakorlati tudnivalókat ad a gyerek kezébe, amit a mindennapokban tud hasznosítani” – magyarázta érdeklődésünkre Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének elnöke. Az idegen nyelvek esetében ez még több szövegelemzést és párbeszédtanulást jelent, míg matematikából a problémamegoldási-készség fejlesztése a cél.-->
