A siker a kutatók közös munkájától függ
A gyógyszercégek kutatás-fejlesztésének sikere attól függ, hogy milyen kapcsolatban vannak az akadémiai kutatóbázisokkal – mondta lapunknak Jan de Vries, a Novartis bázeli orvosbiológiai kutatóintézetének igazgatója a közelmúltban megrendezett Biocamp (biotechnológiai tábor) rendezvényen. A cég második alkalommal rendezte meg az Euro-Biocampet 45 európai egyetemi hallgató részvételével, amelyen hazánkat a SOTE Tudományos Diákköri Konferencia két legjobban teljesítő diákja, egy biológus lány és egy medikus fiú képviselte. A tábor célja, hogy a kutatómunkában dolgozó, tehetséges európai egyetemi hallgatók közelről is megismerhessék a biotechnológia, gyógyszerkutatás és -gyártás világát, találkozhassanak a vezető biotechnológiai szakemberekkel, tudósokkal, az iparág vezetőival.
Jan de Vries szerint a fiatalok kisebb része helyezkedik el a gyógyszeriparban az egyetemi diploma megszerzése után, ugyanis az iparban sokkal több a megkötöttség, nagyobb a bürokrácia. A többség az egyetemi és más biotechnológiai kutatóintézeteknél marad, aminek elsősorban az az oka, hogy a kutatóintézeti munka vonzó, attraktív, és kutatási eredményeiket tudományos közleményekben tehetik közzé, ami igazi sikerélmény és elismerés. Maga is 20 évig foglalkozott biotechnológiai kutatással, mielőtt bekapcsolódott az ipari munkába.
Nincs sok tapasztalata a magyar kutatókról, de korábban egy bécsi kutatóintézet vezetőjeként együtt dolgozott két tehetséges bioinformatikus magyarral, akik a legjobb munkatársai voltak. A matematika az informatika és a bioinformatika alapja, a magyar matematikaképzés tradicionálisan kiváló, és ennek köszönhető – állítja – a magyar kutatók magas szintű képzettsége. A magyarok tehetségesek, mindenütt megállják a helyüket, ezért számos helyen örömmel fogadják őket a világban. Egyébként a tudományos kutatás nemzetközi, ezt tapasztalta, amikor egy hetventagú csoport vezetőjeként dolgozott a kaliforniai John Mendelsohn egyetemen, ahol 27 országból verbuválódott össze a csapat. Ha megvan a megfelelő infrastruktúra, és kutatás feltételei biztosítottak, a kutatók látványos sikereket tudnak elérni. Úgy véli, Magyarország meglehetősen elmaradott a biotechnológiai kutatásban, ezért a kutatók lehetőségei is korlátozottak, ám ha megfelelő infrastruktúrával, kutatási feltételekkel rendelkező környezetbe kerülnek, munkájuk sikeres és eredményes.
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a kutatók korábban nem fordítottak kellő figyelmet a fertőző betegségekre, mivel az antibiotikum-kezelés sokáig eredményesnek tűnt. Azonban egyre gyakrabban alakult ki antibiotikum-rezisztencia, ami miatt nem volt sikeres a gyógyítás. A fertőző betegségek elleni gyógyszerek kutatását ez a rezisztencia, valamint a tuberkulózis előfordulásának növekedése, a lépfenével való bioterrorista fenyegetés, továbbá a fejlődő országokban a HIV-fertőzés terjedése gyorsította fel. A Novartisnál például olyan kutatást, végeznek, amely a vírus duplikációját meggátolja, e mellett vírusellenes vakcinák előállításával is foglalkoznak. A Sanghajban létesített új intézetükben a Hepatitis B és C vírus elleni gyógyszer fejlesztése folyik, mivel abban a régióban rendkívül gyakori ez a fertőzés. A Novartis gyógyszerellátási program keretében 2007-ben 66 millió emberen segített, 937 millió dollár értékben adományozott gyógyszereket.
Az elmúlt évtizedben rohamos fejlődésnek indult a biotechnológiai kutatás, a fejlesztés alatt lévő gyógyszerek 25 százaléka biotechnológiai termék. E készítményekkel célzottan, molekuláris szinten, a receptorok befolyásolásával lehet eredményesen és biztonságosan kezelni a betegségeket – tette hozzá Jan de Vries.
