Adósságrendezés

Ha az üzleti partner nem teljesít, és kis összegről van szó, egyszerű pénzbehajtási módszernek látszik a fizetési meghagyás, amely nem peres eljárás. Ám sokszor átfordulhat perré, amely – a tapasztalatok szerint – már igencsak bonyolulttá teheti az adósságrendezést. Mindenesetre a nyáron módosult és januártól hatályos szabályok alapján remélhetőleg a jelenleginél egyszerűbb lesz a procedúra – hívta fel a figyelmet Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa. Jelenleg a hitelezőnek csak egy formanyomtatványon röviden meg kell indokolnia a kérelmét, és feltüntetni, milyen számláit nem fizették ki. A beadványhoz mellékelnie kell a számlákat, a fizetési felszólításokat, a tértivevényeket, és mindezt benyújtani a bíróságnak. A követelt összeg három százalékát, de legfeljebb 450 ezer forint illetéket kell fizetnie. A bíróság anélkül, hogy a másik felet meghallgatná vagy értesítené, a fizetési meghagyást megküldi az adósnak, akinek 15 napja van fellebbezni.

Ha kifizeti a tartozást, rendeződik az ügy. Ha írásbeli ellentmondással él, akkor per lesz belőle. A jog lehetővé teszi, hogy a másik fél – még nyilvánvaló követelés esetén is – megakadályozza a gyors ítélethozatalt valótlan állításokkal, szavatossági kifogásokkal. Gyakori, hogy az adós kimenti a vagyonát a cégből.

Jelenleg a kétszázezer forint alatti követeléseket lehet fizetési meghagyással érvényesíteni. Ezt az összeghatárt az új szabályozás 2009 januárjától egymillió forintra emeli fel, és emellett bevezeti az elektronikus út lehetőségét. A kis perértékű jogvitákban lesznek olyan szabályok, amelyek elősegítik a gyorsabb ítélethozatalt. Bizonyítási indítványt vagy mondjuk viszontkeresetet legkésőbb az első tárgyalásig lehet benyújtani. A bíróságnak 45 napon belül ki kell tűznie a tárgyalást, amelyen akár döntést is hozhat. Ha pedig a fél elmulasztja a folytatólagos tárgyalást, ez nem gátolja az igazságszolgáltató fórumot, a rendelkezésére álló adatok alapján érdemben határoz – mondta Horváth Gyula. KK