Az évezred betegsége: az Alzheimer-kór

A demencia memóriazavarral és agykérgi tünetekkel (nyelvi, felismerési, végrehajtási funkciók károsodása) jár, ezek a betegek mindennapi életét, munkavégzését nehezítik, illetve lehetetlenné teszik. Az Alzheimer-kór után az éreredetű (vaszkuláris) demencia az elbutulás leggyakoribb oka, a nem Alzheimer típusú idegsejtpusztulással járó – a traumás eredetű, a gyulladásos és az anyagcsere-betegségekhez társuló – kórképek ritkábbak.

Az Alzheimer-kórnál a rövid távú memória zavara az elsődleges, vagyis a tanulás, az új információk megszerzésének a nehézsége. A régmúlt emlékei a betegség kezdeti szakaszában még nem károsodnak. Jellegzetes klinikai tapasztalat, hogy a betegnek a családtagjai kérnek orvosi segítséget, ő maga ritkábban fordul orvoshoz. A kór felismerését nehezíti az az elterjedt téves nézet, amely szerint a feledékenység a korral jár. Gyakran említik a „korához képest” kifejezést, azonban fontos, hogy a valódi, nem a figyelem hiánya miatti feledékenység a kór kezdeti tünete lehet.

Az olyan típusú feledékenység, mint amilyen például a „hová tettem a szemüvegemet/kulcsomat?”, figyelemhiány következménye (a cselekvéskor nem figyelünk magára a cselekvésre). A feledékenységet mint az Alzheimer-kór első tünetét gyakran nem ismerik fel: az enyhe demenciában szenvedők 97 százaléka jár így, míg a kór előrehaladott állapotában lévők körében is csak körülbelül ötven százalékban diagnosztizálják.

A betegség előrehaladtával jelennek meg a cselekvés, a beszéd és a gondolkodás összetett zavarai, majd a régmúlt emlékei is elvesznek, a mindennapi funkciók (tisztálkodás, toaletthasználat, evés, öltözködés) ellátásának a képessége is károsodik. A betegek nem ismerik fel a környezetüket, eltévednek. Ismerőseiket, majd családtagjaikat idegennek vélik. Gyakran, főként az éjszakai órákban nyugtalanná, zavarttá, agresszívvá válnak, hallucinációk jelennek meg. Végül a járás is nehéz lesz, ágyhoz kötötté válnak. A nyelészavar, a tartós fekvés miatt az egyébként is legyengült betegeknél gyakran tüdőgyulladás vezet a halálhoz. A kór átlagosan 8–12 évig tart. A nem típusos formák gyorsabb progressziójúak, epilepsziás rohamokkal járnak, közöttük gyakoribbak az öröklődő formák, amelyek fiatal életkorban, akár a negyedik-ötödik évtizedben is elkezdődhetnek.

A betegség tüneteinek mérésére, súlyosságának megítélésére pszichológiai tesztek állnak rendelkezésre, míg az agy szerkezeti károsodását képalkotó vizsgálatok – a koponya számítógépes rétegvizsgálata, komputertomográf, mágneses rezonanciás elemzés – teszik lehetővé. A demenciák vizsgálatában az egyik legérzékenyebb eszköz a pozitronemissziós tomográfia (PET), ennél az idegsejtek működésének aktivitását lehet ábrázolni. Sajnos Magyarországon a PET-nek a demencia analízise során való használatát 2008. január elsejétől nem finanszírozza a társadalombiztosítás, így a legmodernebb diagnosztikai módszerek egyike jelenleg nem érhető el a betegellátásban.

Az Alzheimer-kór az agyi idegsejtek pusztulása miatt alakul ki. Jellegzetes zárványok rakódnak le az agyban, ezek patológiai-szövettani vizsgálatokkal mutathatók ki. Az idegsejtekben kötegek (neurofibrilláris kötegek), míg a sejtek között plakkok szaporodnak fel, ezek az idegsejtek kapcsolatait (az ún. szinapszisokat) és magukat az idegsejteket is elpusztítják, így okozzák az agyi funkciók romlását.

Máig nem ismert, mi vezet a két patológiai elváltozás kialakulásához. A kór egy része öröklődő – néhány fehérje génjének károsodását már igazolták –, de a leggyakoribb, nem öröklődő, időskori formában csak kockázati tényezők ismertek: ilyen például a magas életkor, az alacsony iskolázottság, az ismételt koponyasérülések és számos vaszkuláris rizikófaktor is, mint például a magas vérnyomás és az emelkedett koleszterinszint.

Kezelése napjainkban tüneti: gyógyszeres, pszicho- és szocioterápiás elemeket tartalmaz. A gyógyszeres terápia a betegség lefolyását is lassíthatja. A kezelési formák megválasztásakor döntő a kór stádiuma: minél korábbi szakaszban kezdődik a kezelés, annál eredményesebb.

A jelenlegi élvonalbeli szerek egyik csoportja az emlékezeti funkciókban fontos szerepet játszó ingerületátvivő anyag (az acetil-kolin) mennyiségét növeli az azt bontó enzim (acetil-kolin-észteráz) működésének gátlásával (acetil-kolin-észteráz-gátlók – AKÉG), míg a másik hatóanyag az idegsejtek pusztulásában szerepet játszó anyag hatását gátolja. Magyarországon mindkét csoport hozzáférhető. Az AKÉG gyógyszerek két képviselője érhető el, egyiküket (a donepezil hatóanyagot) magyar gyógyszergyár is gyártja, így 2008. július elsejétől már rendelhető az eredetivel egyenértékű, annál azonban körülbelül 30 százalékkal olcsóbb készítmény.

Szomorú tény, hogy egy európai vizsgálat adatai szerint tavaly a magyarországi Alzheimer-kóros betegeknek csak a 3 százaléka kapott specifikus kezelést (az OEP azonban ezt az arányt nem meghatározott forrásból származó saját adatai alapján 10 százalékra teszi), míg az európai átlag 30 százalék (Görögországban 97, Portugáliában 33, Bulgáriában 6), ráadásul a kezelt betegek száma 2007-ben a 2006-oshoz képest 4 százalékkal csökkent.

Mivel hazánkban a demenciát a betegek nagyjából 35 százalékánál diagnosztizálták, az eltérés oka nem az Alzheimer-kór felismerésének a hiánya (bár az is javítandó). Az egyik nyilvánvaló ok a kezelés költsége lehet: a specifikus gyógyszerek mindegyikének a havi költsége tízezer forint körüli a jelenlegi 50 százalékos gyógyszertámogatás mellett. Ezt javíthatja a szakmai körök által már évek óta javasolt támogatásemelés, amely az OEP tervezetében is szerepel: e szerint a készítmények 70 százalékos támogatással lennének majd rendelhetők. Ez természetesen fejlődés, de még mindig nem éri el azt a 90 százalékos arányt, amely más hasonló betegségeknél (így a Parkinson-kórnál) már évek óta megvan. Természetesen az egészségbiztosítási pénztárat a nagyobb támogatás nagyobb mértékben terheli, de csak ezzel érhető el az Alzheimer-kór kezelési arányának növelése. Az OEP becslése szerint a kezelésnél használt gyógyszerek támogatására fordított összeg még a tervezett 30 százalékos kezelési arány elérésekor is csak körülbelül 750 millió forintot tesz majd ki; ez más, e betegségnél jelentősen ritkább, kisebb betegszámú kórképeknél használt készítmények jelenlegi támogatási keretét sem éri el.

Napjainkban számos olyan hatóanyag klinikai vizsgálata történik, amely már nem a tünetek javítását, hanem a kór agyi elváltozásainak, a kötegeknek és a plakkoknak a visszafejlődését célozza meg. Ezeket a gyógyszereket pár éven belül törzskönyvezik, újabb jelentős költségigényt támasztva.

A szerző egyetemi docens, Neurológiai Klinika, Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar

A Parkinson-kórról sokan tudják, hogy remegéssel jár, a jóval gyakoribb, feledékenységgel, elbutulással, a szellemi-gondolkodási képességek romlásával (demenciával) járó betegség azonban kevésbé ismert.

A Parkinson-kórról sokan tudják, hogy remegéssel jár, a jóval gyakoribb, feledékenységgel, elbutulással, a szellemi-gondolkodási képességek romlásával (demenciával) járó betegség azonban kevésbé ismert. A kezelés Az Alzheimer-kór és a demencia kivizsgálása, kezelése neurológiai, illetve pszichiátriai szakorvosi feladat, a gondozásban, a betegség gyanújának megállapításában elsődleges az alapellátás szerepe.

Magyarországon demenciacentrumok alakultak, ezek alkalmazzák a szakmai irányelveket, illetve jogosultak a kezelésben használt gyógyszerek rendelésére. Jelenleg 17 budapesti és 58 vidéki centrum működik, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tervezetében a központok számát 22-re tervezik csökkenteni.-->