Megmenekültünk – egyelőre
Genfben le kellett állítani a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezését. Az ok: nagy menynyiségű folyékony hélium szivárgott ki, a nagy hadronütköztető gyűrű (LHC) hűtőrendszeréből. A meghibásodás miatt legalább két hónapig kényszerszünet lesz a próbaüzemelést folytató gépezetben. Korábban több szervezet és magánszemély bírósági úton akarta megtiltani a CERN kísérletét, mondván, annak során fekete lyukat hoznak létre, amely elnyeli a Földet. Az interneten látványos animációkat publikáltak, hogyan következik mindez be. A kísérlet vezetői teljességgel megalapozatlannak minősítették a vádakat.
Ugyanakkor a hiba miatt nem valószínű, hogy az első protonnyalábok ütköztetésére 2009 előtt sor kerülhet az LHC-ben. James Gillies, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN szóvivője a hét végén elmondta: az LHC alagútjának utolsó szakaszán keletkezett a hiba. „Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a meghibásodás legvalószínűbb oka két mágnes közötti hibás elektromos kapcsolat volt. Az »átlagos« ütköztetők esetében az ilyen hiba kijavítása pár nap. Az LHC esetében viszont fel kell melegíteni az alagút ezen szektorát jóval a hadronütköztetőben uralkodó 1,9 Kelvin (–271 Celsius-fok) fölé, majd pedig újra le kell hűteni. A felmelegítés heteket vesz igénybe. Csak ezután lehet megjavítani, majd újra lehűteni” – magyarázta Gilles. Az LHC-t először szeptember 10-i üzembe helyezése után néhány nappal, szerdán állították le a hűtőrendszerben keletkezett áramellátási zavar miatt. Kicseréltek egy 30 tonnás transzformátort, és újraindították az LHC-t. A részecskegyorsítóban két hete futott körbe az első protonnyaláb. A gyakorlatilag a fény sebességével száguldó nyalábokat ütköztetik a 27 kilométeres alagútban, ezáltal „miniősrobbanást” hozva létre.
A kutatók szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy pénzérme nagyságú objektum robbanása indította el a folyamatot, amely a csillagok, a bolygók és az élet kialakulásához vezetett. A 6,4 milliárd eurós (1530 milliárd forintos) kutatási programban csaknem kétezer tudós vesz részt. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint például, hogy az univerzum keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége és a hőmérséklete.
