Új évad a Bárka Színházban
Ödön von Horváth Istentelen ifjúság című darabjával kezdi ma a 2008/2009-es évadot a budapesti Bárka Színház, ahol ez lesz az első teljes évad Seress Zoltán – aki március előtt a Bárka színművésze volt – igazgatása alatt. Az előző direktor, Alföldi Róbert – a Nemzeti Színház új főigazgatója – márciusi távozása után nehéz feladatot vállalt magára Seress, aki hiába álmodott meg remek évadot, mégis hátat fordítottak a teátrumnak az addigi támogatók. Az igazgató fájlalja, hogy a Mol és a Raiffeisen Bank anélkül mondta fel a támogatást, hogy meghallgatták volna, mi a terve a Bárkával.
Magántőkét ma kisebb együttműködések segítségével sikerül bevonni a színházi költségvetésbe. Az egyik támogató vállalat például kortárs képzőművészeti kiállításnak keresett helyet, s ez jól illett a Bárka Színház nyitott koncepciójába. A szponzorok egyelőre nem tolonganak, ezen azonban – elvben – a készülő előadó-művészeti törvény változtathat – reménykedik az igazgató, aki hozzáfűzte: a törvénytervezet adókedvezmény formájában ösztönözné a vállalatokat a művészeti szponzorációra. Félő azonban, hogy a legtöbb társaság ugyanannak az öt színháznak az ajtaján kopogtatna. Seress Zoltán szerint van, amikor túl nagy áldozatot kellene hozni a magántámogatásért, s ilyenkor nem szégyell nemet mondani. Nehéz ugyanis olyan vállalatot találni, amely alázattal viseltetik a művészet iránt, márpedig a színházból nem lehet pályaudvart csinálni, amelyen csak úgy átrobognak az emberek – teszi hozzá.
A józsefvárosi önkormányzat, mint fenntartó és többségi tulajdonos, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium összesen 260 millió forinttal támogatja a Bárka Színházat, ám ez az összeg az igazgató szerint legtöbbször csak a működési költségekre elegendő. „Ha egyedül öszszeállítok egy monodrámát, amelyet előadok, és nem kérek érte pénzt, akkor elég lenne a fenntartói támogatás” – fogalmaz Seress Zoltán. De úgy véli, ez is nagy áldozat a VIII. kerülettől, s érzékelhető, hogy fontos a kultúra a Józsefváros vezetői számára. A kiadások fennmaradó részét, 170 millió forintot a jegybevételből és pályázatokból teremtik elő, ami nem kis feladat, hiszen 13 fős társulatot figyelembe véve ez óriási összeg.
Az előadásokat viszont hirdetni kell, ha azt akarják, hogy a nézőkhöz eljussanak az információk. Sajnos a színház éves reklámbüdzséje nem haladja meg a 8,5 millió forintot, ez a teljes költségvetés alig két százaléka. Az 1-es villamoson a reklámfelület egy hónapra 270 ezer forintba kerül, de plakátköltségekkel számolva körülbelül 320 ezer forintot kell fizetni a hirdetésért – magyarázza az igazgató. És ez csak egy előadás, egy hirdetés. A belépők sem lehetnek drágábbak, mert bár kialakult a teátrum nézőköre, ha megemelnék a jegyárakat, lehet, hogy néző nélkül maradna a Bárka. Hiszen ha az embereknek spórolniuk kell, a kultúra az első, amelyről le tudnak mondani. A pénzügyi nehézségek ellenére egy külföldi rendező is bemutatkozik itt: a Piaf, Piaf felújított, a Bárka Színház társulatára átírt, új változatával készül Jorma Uotinen sokoldalú finn rendező. Nyitnak a kortárs külföldi drámák felé is, Doug Wright ír szerző darabját márciusban mutatják majd be.
