Képesség- és kapcsolatfejlesztés

Három fő témája lesz a NATO informális védelmi miniszteri találkozójának október 9–10-én Budapesten – tájékoztatta lapunkat James Appathurai, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szóvivője. A 26 tagország szakminiszterei egyrészt megvitatják, miként tudnák jobban bevethetővé, az eddigieknél szélesebb körűen alkalmazhatóvá alakítani haderejüket. „Zenei hasonlattal élve, a heavy metal felől a techno irányába való elmozdulást kell folytatnunk” – fejtegette a szóvivő. Ez azt jelenti, hogy olyan technikai feladatokat ellátó eszközök és képességek fejlesztésére van szükség, mint a szállító helikopterek vagy a logisztikai felügyeletet lehetővé tevő technológia.

Másrészt a miniszterek áttekintik az afganisztáni misszió soron következő feladatait, így a szükséges haderő biztosítását, az ottani önálló haderő felállításában és kiképzésében részt vevő alakulatok létrehozásával kapcsolatos feladatokat (két ilyen, úgynevezett műveleti tanácsadó és összekötő csoport kiküldését Magyarország is tervezi, erről lásd cikkünket a 9. oldalon), illetve a tervezett választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos tennivalókat.

Harmadrészt pedig sor kerül a NATO–Grúzia Bizottság első ülésére. Ezt a grémiumot az augusztusi orosz–grúz háború után hozták létre a szövetség és a kaukázusi ország kapcsolatainak erősítésére. A NATO tanácsának decemberi ülésére ez a bizottság terjeszt majd elő jelentést arról, hogy miként és milyen irányba lehet továbbfejleszteni a NATO–grúz kapcsolatokat.

Az egyik legérdekesebb témának a NATO rendelkezésére bocsátott szállító helikopterek számának növelése ígérkezik. A tagállamok birtokában sok ezer ilyen légi jármű van, ám ezek közül csak nagyon kevés van bevethető állapotban – részben anyagi okok miatt, részben azért, mert ezeket jórészt európai használatra tervezték, és így például az afganisztáni missziónak az európaitól egészen eltérő körülményei között műszaki okokból nem lehet használni őket. Appathurai szerint jelenleg a legnagyobb szükség a légiszállítási képesség erősítésére van a NATO-ban, s elsősorban a bevethető helikopterek számának növelése lenne sürgető.

Kellenének persze új szállító repülőgépek is, de itt jobbnak látszik a helyzet. A múlt héten ugyanis nagy lépés történt a tíz NATO-állam és a két partnerország (Finn- és Svédország) közös fejlesztéseként ismert stratégiai légiszállítási képesség (Strategic Airlift Capability, SAC) elnevezésű projekt megvalósítása felé, amikor hivatalosan is aláírták a projektről szóló egyetértési nyilatkozatot. Ezzel elkezdődhet a három C–17-es típusú nehéz szállító repülőgép közös beszerzése. A járművek üzemeltetését az erre a célra létrehozott NATO Légiszállítást Igazgató Szervezet (NAMO) hivatott szervezni. A gépekkel a békefenntartó és humanitárius műveletek kiszolgálását kívánják gyorsítani. A NAMO a gépeket előre meghatározott repültóra-igénylés alapján ütemezi be.

Mint ismert, a gépek bázisrepülőtere Magyarországon, Pápán lesz. Az első C–17-es várhatóan 2009 tavaszán áll szolgálatba magyar felségjelzéssel és magyar lajstromozással, a második és harmadik a tervek szerint 2009 nyarán érkezik Pápára.

Az SAC keretében megvalósuló együttműködés más tagállamok és békepartnerségben részt vevő országok csatlakozása előtt is nyitott. Peter Flory, a NATO beruházási főtitkárhelyettese pedig úgy nyilatkozott az egyetértési nyilatkozat aláírása alkalmából, a közös gépbeszerzés és közös üzemeltetés a jövőben más képességfejlesztések számára is mintaként szolgálhat.

Nagyon könnyen előfordulhat, hogy a budapesti megbeszélések egyik fontos témája lesz a NATO Reagáló Erő (NATO Response Force, NRF) hatékonyabbá tétele – fogalmazott lapunk kérdésére Appathurai. Ez már egy hónappal ezelőtt, a londoni nem hivatalos védelmi miniszteri találkozón is felvetődött, de hivatalos döntés most sem várható róla – már csak azért sem, mert a jelenlegi ülés is informális jellegű. E téren a legnagyobb kérdés az, miként lehet a megfelelő egyensúlyt biztosítani a terepen lévő, éppen bevetés alatt álló csapatok és az NRF között, hiszen ez utóbbi nyilván külön erőt jelent, amely folyamatosan készenlétben áll. Egyes tagországokat azonban megterhelhet újabb csapatok készenlétbe állítása, pedig a NATO-képességek szempontjából jelentős lenne az igény egy ilyen gyorsreagálású erőre.

Ennek kapcsán természetesen felmerül a tagállami honvédelmi kiadások növelése is, ám a szóvivő szerint erről nem várható érdemi diskurzus Budapesten. Appathurai határozott nemmel felelt arra a kérdésünkre, hogy nem lenne-e célszerű lejjebb vinni azt a célt, amely szerint a tagállamoknak a GDP 2 százalékát kellene védelmi kiadásokra költeniük. Jelenleg csupán öt tagállam teljesíti ezt. Ám mint a szóvivő rámutatott, ez nem hivatalos célszám, hanem csupán egyfajta belső ajánlás, illetve vonatkoztatási pont (benchmark). Ráadásul a jelenlegi nemzetközi pénzügyi környezet nem is kedvez a védelmi kiadások növelésének.

Oroszországról és a vele fenntartott kapcsolatokról viszont minden bizonnyal szó esik majd Budapesten is. Moszkva továbbra is a NATO partnerének számít, de a grúziai háború után nem mehet minden tovább úgy, mint eddig, a szövetség nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna – szögezte le a szóvivő.

Arról sincs szó, hogy teljesen be kell zárni az ajtót Oroszország előtt. Ám a kapcsolatok továbbfejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele Grúzia területi integritásának teljes tiszteletben tartása (ez szinte lehetetlennek tűnik, tekintve, hogy Moszkva időközben elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét – a szerk.), és a Nicolas Sarkozy soros uniós elnök francia államfő, illetve Medvegyev orosz elnök között kötött megállapodás betartása (e szerint az orosz csapatoknak teljesen vissza kell vonulniuk az augusztus 7. előtti vonalaikra, és az EU kétszáz megfigyelőt küld Dél-Oszétiába).

Kérdésünkre válaszolva a szóvivő nem tartotta életbevágóan fontosnak Oroszország segítségét az afganisztáni misszióban szolgáló NATO-csapatok utánpótlásának biztosítása szempontjából. Emlékeztetett arra, hogy létezik egy megállapodás Moszkva és a szövetség között, amely szerint Oroszország engedélyezi területén az afganisztáni utánpótlás átvonulását, ám ezt eddig nem kellett igénybe venni.

Ukrajna NATO-hoz való közeledéséről valószínűleg nem esik szó Budapesten, a szóvivő legalábbis nem lát erre utaló jelet, mint ahogy a Kínával való kapcsolatok ügye sem szerepel a napirenden. Mivel Kína határos Afganisztánnal, természetes, hogy vannak érdekei az ottani NATO-misszióval kapcsolatban is. Kínával azonban jelenleg nincs hivatalos kapcsolata a szövetségnek, bár Appathurai kiemelte, hogy a NATO-főtitkár és a brüszszeli kínai nagykövet között jó személyes kapcsolat alakult ki. Peking és a NATO kapcsolatai tehát egyelőre informálisak, de jók, a megfelelő tempóban fejlődnek, bár egyelőre egyik fél sem látja szükségét hivatalos kapcsolatok kialakításának – emelte ki a szóvivő. UGy

(a három C–17-es repülő közös megvásárlására és üzemeltetésére létrejött társulás jelenlegi tagjai)

Bulgária

Egyesült Államok

Észtország

Finnország

Hollandia

Lengyelország

Litvánia

Magyarország

Norvégia

Románia

Svédország

Szlovénia

(a három C–17-es repülő közös megvásárlására és üzemeltetésére létrejött társulás jelenlegi tagjai)

Bulgária

Egyesült Államok

Észtország

Finnország

Hollandia

Lengyelország

Litvánia

Magyarország

Norvégia

Románia

Svédország

Szlovénia -->