Két újabb, remek regény északról
Nem lehet könnyű annak az írónak, akinek világhírűek a szülei, ráadásul a férje is ismert költő, író. Linn Ullmann ugyan a saját jogán, méltán lett a kortárs skandináv irodalom egyik meghatározó alakja, de minden bizonnyal kemény harcot kellett vívnia ezért. Aligha lehetett könnyű a híres színésznő, Liv Ullmann és a világ egyik legjelentősebb rendezője, Ingmar Bergman lányaként felnőnie – ebből is sejthető sok minden az Áldott gyermek című regényéből.
Linn Ullmann anyanyelve norvég, apanyelve svéd, ahogy a regénybeli három lány, a három féltestvér közül is van, akinek a mamája norvég, van, akinek svéd, van, aki felnőttként Norvégiában él, van, aki Svédországban. Több svéd író életművében fontos szerepet játszik a szigetlét, ahogy a szerzőnő édesapja, Ingmar Bergman is leginkább kedves szigetén szeretett élni. Igaz, a regénybeli apa ismert nőgyógyász, nem pedig világhírű rendező, de így is sokszor eszünkbe juthat Bergman, ráadásul a regénybeli apa neve Isak, ahogy Bergman egyik legszebb filmjében (A nap vége) szintén Isak az idős főhős.
Linn Ullmann negyedik regényében a három féltestvér együtt tölti a nyarat egy különös szigeten, hármójukat egyvalami köti össze: apjuk, akihez elérhetetlensége miatt felemás módon kötődnek. A három kislány furcsa gyerekvilágban él nyaranta a szigeten, ahol az ottani gyerekek ártatlannak látszó, de életveszélyes játékokat űznek. A három lány közül az egyik évtizedekkel később elindul a szigetre, s oda hívja két féltestvérét is, hogy együtt keressék fel hosszú évek óta nem látott apjukat. A gyerekkori események és a mában játszódó történések folyamatosan egymásba fonódnak, így a remekül felépített regényben lépésről lépésre, olvasmányos módon bontakozik ki előttünk a három féltestvér élete, egyénisége.
Linn Ullmann férje, Niels Fredrik Dahl költőként és drámaíróként vált ismertté, de éppen az Úton egy barát felé című műve óta regényíróként is a mai skandináv irodalom élvonalába tartozik. Az ő regényében szintén párhuzamosan fut a gyerekkori és a felnőttkori szál, Dahl főszereplője a 11 éves és a három évtizeddel idősebb Vilgot, akinek önmagát kell legyőznie ahhoz, hogy végül önmaga lehessen. Az ő életében szintén történtek különös események, sőt: olyan tragédia is, amelyet csak évtizedekkel később képes feldolgozni. A gyerek Vilgot különös világban nő fel, szülei szoros kettősébe nem tud még ő sem beférkőzni, így a kisfiú folyton keresi a helyét. Mintha folyamatosan úton lenne. De valahogy sehol sincs számára hely. Nem csoda, hogy három évtizeddel később Vilgot kitalál magának egy cirkuszt: a saját élete válik az elképzelt cirkusz részévé. Kitalálja, hogy Batirt, az elefántot kényszerből nála helyezik el, s végül is ennek kapcsán jut el önmagához, hiszen ahogy képzeletben szabadon engedi Batirt, úgy tanulja meg elfogadni önmagát.
A kortárs skandináv próza két remek könyve jelent meg a Scolar Kiadónál, két izgalmas regény, s noha mindkettő 2002-ben látott napvilágot Norvégiában, az azonosságok mellett is gyökeresen különböző, erőteljes próza mindkettő.
