Minőségi váltás a misszióknál

Október 1-jétől hat hónapon át magyar katonák irányítják a kabuli repülőtér működtetését. Ez a nagy feladat jól jelzi, milyen minőségi fejlődésen ment át a Magyar Honvédség (MH) missziós tevékenysége az elmúlt tizenöt évben – mondta a Világgazdaságnak Domján László ezredes, a Magyar Honvédség műveleti központjának parancsok-helyettese. Magyar katonák jelenleg különféle NATO-, ENSZ- és EU-missziókban vannak jelen Koszovóban, Afganisztánban, Bosznia-Hercegovinában, Cipru-son, a Sínai-félszigeten, Irakban, Nyugat-Szaharában, Abháziá-ban, Libanonban, Ukrajnában, a csádi EU-misszió párizsi parancsnokságán és Kongóban is.

Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy mi keresnivalójuk van a katonáinknak külföldön. A válasz roppant egyszerű. A külföldi misszió folyamatos vezérlő erőként hatott és hat ma is a honvédség fejlődésére. Döntő szerepet játszott abban, hogy a honvédség megszerezze a NATO-műveletekhez szükséges megfelelő képességeket személyi, technikai, felszerelésbeli és fegyverzetbeli tekintetben is. A békeműveletekben való részvétel a honvédség dinamikájának a motorja. Ez biztosítja azt a tudást, amely ma már teljes mértékben képessé teszi a magyar katonákat, hogy a világban bárhol és bármikor bevethetők legyenek. A külföldi szerepvállalásnak köszönhető, hogy a honvédség mára képes alkalmazkodni a nemzetközi trendekhez, műveleti elvárásokhoz és a szövetségesek igényeihez. A külföldi műveleteknek is tulajdonítható, hogy katonáink ma már jól tudnak angolul, megtanulták és jól alkalmazzák a nemzetközi műveleti eljárásokat. A honvédségben elsajátított tudás tesztelésének is kiváló terepe lett a misszió – hívta fel a figyelmet Domján László.

Hazánk igen korán, alig három évvel a rendszerváltás után már aktív katonai szerepet vállalt külföldön a NATO Békepartnerségi Programja (PfP) keretében. Magyarország először katonai megfigyelőket küldött Ciprusra és a Sínai-félszigetre, majd 1995-től az első fegyveres miszszióra is sor került a horvátországi Okucaniban. Már ekkor, majd például a mostari híd újjáépítésekor megmutatkozott, hogy milyen sokat jelent a magyar műszaki katonai szaktudás. Az évek során a külföldi szerepvállalás egyre nagyobb jelentőségű lett, hazánk hozzájáruló nemzetté vált a nemzetközi közösség béketámogató erőfeszítéseiben.

A 2001. szeptember 11-i, az USA ellen elkövetett terrortámadások e téren szintén fordulatot hoztak. Ekkortól döntővé vált az aszimmetrikus hadviselés, amelynek során az ellenfél kilétéről és hollétéről nincs tudomásunk, csak azt látjuk, hogy gerillajellegű hadviselést folytat, terrorista módszerekkel. Az ellene való fellépés pedig immár nem csupán katonai, hanem diplomáciai, politikai, gazdasági, pénzügyi eszközök alkalmazását is megkívánja.

2007-ben a külföldi magyar katonai szerepvállalásról készült átfogó elemzés megállapította, hogy a honvédség képességei a missziós részvételeknek köszönhetően új szintre emelkedtek. Mostanra azonban a honvédség megérett arra, hogy vezető nemzeti feladatokat vállaljon nemzetközi katonai akciók során.

Ennek a minőségi váltásnak a lebonyolítása az idén kezdődött meg. Ennek során a következő alapelveket fogalmazták meg: 1. A nemzetközi szerepvállalásra meghatározott ezerfős magyar katonai létszám továbbra is tartható. 2. Érvényesíteni kell az erők koncentrációját, főleg földrajzi értelemben. Ennek megfelelően például Afganisztánban az északi régióban egyesítették a korábban egymástól több száz kilométerre lévő magyar kontingenseket. 3. Lehetőség szerint szervezetszerű alegységeket együtt kell kiküldeni a misszióba. Itthon is jó ugyanis, ha egyszerre mozdul az alegység, a parancsnoktól a legénységig, ez növeli a harcképességét. Külföldön ez fokozottan érvényes.

Hol teljesítenek szolgálatot katonáink a világban? Ez védelempolitikai, külpolitikai, diplomáciai, biztonságpolitikai kérdés – szögezte le Domján László. Mivel a Balkán biztonsága Magyarország legfőbb prioritása, ezért ebben a térségben a legerősebb a magyar katonai szerepvállalás is. NATO-tagországként azonban a szövetség legnagyobb műveleti tevékenységében, az afganisztáni misszióban is nagymértékű a hozzájárulásunk. Végül, nemzeti szerepvállalásunk nemzeti érdekeink megjelenítését is szolgálja, ezért van jelen magyar katona sok más nemzetközi misszióban is Csádtól Kongóig, Nyugat-Szaharától Libanonig és Abháziáig.

Bosznia-Hercegovinában kezdettől fogva részt vettünk a NATO (majd 2004-től az Európai Unió) békefenntartó misszióiban, az Sfor, a Kfor, majd az Althea műveletben. Szerepvállalásunk jelenleg egy manőverszázadra, azaz 150 főre terjed ki.

Koszovóban ez év augusztusáig egy őr- és biztosító zászlóalj keretében mintegy háromszáz magyar katona szolgált Pristinában, ahol a NATO-parancsnokságot védték. Ezenfelül a volt szerb tartomány nyugati részén egy lövészzászlóaljban is jelen voltak a magyar katonák, olasz és szlovén társaikkal. Szeptember 1-jétől ennek a vezetését át is vette a Magyar Honvédség, és a zászlóalj létszámának több mint felét ma magyar katonák adják. Ezzel párhuzamosan Pristinából kivontuk az őr- és biztosító zászlóaljunkat, s erőinket Koszovó nyugati régiójába összpontosítottuk, Pec városára. Természetesen a többi koszovói NATO-parancsnokságon is vannak törzstisztjeink.

A Magyar Honvédség egy megelőző egészségügyi laboratóriumot is működtetett Pristinában, amely a katonai járványügyi helyzet biztosítását végezte magyar katonaorvosok segítségével. Hazánk az erőkoncentráció jegyében ezt is ki akarta vonni, de a NATO azt kérte, hogy maradjon az év végéig. Ez komoly elismerés katonáink számára – véli Domján László. A helyi biztonsági erők felállítását támogató műveletekben katonáink Irak és Afganisztán mellett Koszovóban is szerepet vállalnak majd.

Afganisztánban a NATO-miszszió 2003. januári indulása óta jelen van a Magyar Honvédség, először egy egészségügyi kontingenssel, majd egy könnyű gyalogszázaddal és több törzstiszttel. 2006 szeptemberétől Hollandiától átvettük a Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) irányítását Pol-e-Khomriban, Baglán tartományban. Az afganisztáni PRT-k feladata a közigazgatás újjáépítése, a biztonsági helyzet megszilárdítása, a közintézmények, az infrastruktúra, a közélet újraindítása, oktatási, egészségügyi és gazdasági fejlesztések segítése. Ez tehát jóval több, mint katonai feladat, Magyarország komplex vállalásáról van szó. Itt katonáink fő feladata az újjáépítésben részt vevő nemzeti és nemzetközi szereplők munkájának a biztosítása. Ha például egy magyar állatorvosi csapat megy a helyszínre, akkor őket magyar katonák biztosítják.

Afganisztán északi régiójában még most is kevesebb az incidens, mint keleten és délen, de az elmúlt fél évben ott is jelentősen emelkedett ezek száma, megváltozott a biztonsági helyzet, és ma már az aszimmetrikus hadviselésre jellemző mindenféle veszélyforrással számolni kell. Erre természetesen reagálni is szükséges. A NATO tapasztalat-feldolgozó rendszerén, a kétoldalú kapcsolatok révén és a saját elemző-értékelő adatok alapján ma már azonnal látják a Magyar Honvédségben is, hol milyen támadást követtek el valamelyik NATO-szövetséges katonái ellen. A PRT-től is folyamatosan jönnek a jelzések, milyen új technikai és személyi igények merülnek fel az újabb veszélyforrások kiküszöbölésére. Ennek érdekében folyamatosan át kell alakítani a katonai eljárásokat és a technikai beszerzések prioritási listáját is. Ez voltaképpen egy állandó versenyfutás az ellenállókkal – jellemezte a helyzetet Domján László.

Fent említettük, hogy október 1-jétől magyar katonák vezetik a kabuli repülőteret. Ez hat hónapon át, NATO-rotációban vállalt feladat elvégzését jelenti, amelynek során a reptér minden funkcióját magyar parancsnok irányítja. Magyarok vezetik az ottani nemzetközi törzset is, és koordinálják a jelenleg zajló jelentős repülőtéri infrastruktúra-fejlesztést is.

Hazánk tervezi két műveleti tanácsadó és összekötő csoport (OMLT) kiküldését is, ezek egy-egy afgán zászlóalj felállítását, működését, kiképzését segítik. Az egyik várhatóan az északi régióban, Baglán tartományban működik majd (részben az erőkoncentráció elve miatt is), a másik kétoldalú megállapodás alapján vélhetően délen, Oruzgan tartományban szolgál majd.

Irakban most a NATO kiképző missziójában dolgoznak magyar törzstisztek, akik az iraki hadsereg felállítását célzó tisztképzést segítik. Augusztusban vonták ki azt a katonai tanácsadó és összekötő csoportot, amely egy iraki zászlóalj működését segítette, az iraki vezérkar és egyéb intézmények őrző-védő feladatait látta el.

A magyar katonák a NATO-missziókban hat hónapot töltenek el. Ez a nemzetközi tapasztalatok szerint az az időtartam, amíg mentálisan és fizikailag is képes valaki maximális koncentráció mellett ellátni a feladatát. Az ENSZ- és az EBESZ katonai megfigyelők esetében egy év a kinti szolgálat időtartama. Azért hosszabb, mert a feladat is más, a műveletek tempója is eltérő, és ott fontosabb a folytonosság.A Magyar Honvédség alapvetően arra törekszik, hogy önkéntes vállalás alapján küldje ki a katonákat misszióba. Ha azonban speciális végzettségre van szükség, akkor megkeresések alapján is történhet a kiválasztás. Alapvetően azonban pályázatokon hirdetik meg az üresedéseket. A honvédelmi törvény alapján a katonát – legfeljebb hat hónapra – beleegyezése nélkül is külföldre lehet vezényelni, de ezt a parancsnokok igyekeznek elkerülni. A misszióból hazatért katona leghamarabb egy-két évi itthoni szolgálat után mehet újabb külföldi kiküldetésbe.

A magyar katonák elismert tagjai a szövetségi rendszernek – összegzi tapasztalatait Domján László. Hazánk 13 ország 19 missziójában vesz részt, ez igen ambiciózus szerepvállalás és nagy elismerést vált ki a NATO-ban is. A mostani lépésváltás pedig e téren egyenesen az élharcosok közé emeli hazánkat – véli az ezredes. VG

Jelentős ösztönzés a missziókban való részvételre az anyagi juttatás is. A külföldön szolgáló katona megkapja a teljes hazai fizetését, ezenfelül teljes ellátást és devizaellátmányt. Utóbbi szakaszvezető esetében havi 1000 dollár, őrnagynál havi 1800 dollár. Ezt műveleti területenként a veszélyességi foktól függően eltérő mértékű pótlék egészíti ki, Afganisztánban például 120 százalékos. A féléves külföldi misszió alatt tíz nap itthoni pihenés is jár.

A mintegy ezerfős miszsziós létszám egyébként igen magas. A NATO általában 8 százalékos szerepvállalást kér tagjaitól, a magyar részvétel 11,95 százalékos aránnyal a NATO-n belül a harmadik helyen áll, az olyan országok nagy létszámú hadserege mögött, mint az USA és Nagy-Britannia.

Jelentős ösztönzés a missziókban való részvételre az anyagi juttatás is. A külföldön szolgáló katona megkapja a teljes hazai fizetését, ezenfelül teljes ellátást és devizaellátmányt. Utóbbi szakaszvezető esetében havi 1000 dollár, őrnagynál havi 1800 dollár. Ezt műveleti területenként a veszélyességi foktól függően eltérő mértékű pótlék egészíti ki, Afganisztánban például 120 százalékos. A féléves külföldi misszió alatt tíz nap itthoni pihenés is jár.

A mintegy ezerfős miszsziós létszám egyébként igen magas. A NATO általában 8 százalékos szerepvállalást kér tagjaitól, a magyar részvétel 11,95 százalékos aránnyal a NATO-n belül a harmadik helyen áll, az olyan országok nagy létszámú hadserege mögött, mint az USA és Nagy-Britannia. A katonák felkészítése a misszióra A misszióba menő katonák először egészségügyi szűrésen esnek át, amely általános egészségügyi vizsgálatból, fizikai állapotfelmérésből és pszichológiai vizsgálatból áll. Ez utóbbi egyre fontosabb, főleg toleranciára és monotóniatűrésre van szükség. Ezt angol nyelvű felmérés egészíti ki.

Ezek alapján áll össze az alkalmasak köre. Ők célfelkészítést kapnak a konkrét missziós körülményekhez való alkalmazkodásra, egészen az alapvető életviteli követelményekig bezáróan. A felkészítés végén egyéni értékelésre kerül sor, s ha több jelölt van, akkor ennek alapján történik a kiválasztás.

Az alapos előkészületeknek köszönhetően ritkán fordul elő, hogy kiküldött katonát idő előtt haza kell hozni családi vagy más okok miatt. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy a katona könnyen kapcsolatot tarthasson a családjával. Új magyar tábor felépítésekor az első lépés mindig a telefon- és internet-összeköttetés megteremtése.-->