Új fogyasztóvédelmi kódex
Szeptembertől hatályos a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, amely megteremtette a vállalkozások által a fogyasztók részére közzétett tájékoztatások szabályozásának általános kereteit. Nagy a jelentősége, mert tulajdonképpen összefoglalja és mindenki által megismerhetővé teszi a fogyasztóvédelmi hatóságok kialakult gyakorlatát, s így a vállalkozások sokat okulhatnak belőle. Éppen ezért érdemes elolvasni, különösen azt a néhány oldalt, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat értékelésével kapcsolatos szempontokat sorolja fel – tanácsolta Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa. Mint mondta, a szempontrendszer ismerete védelmet is nyújt a vállalkozásoknak, mert a felsoroltak alapján eldönthető, hogyan is minősülhetnek bizonyos kereskedelmi magatartások, miként kell azokat kezelni.
A törvény kiterjed mindenféle árura és szolgáltatásra, illetve az azokhoz kapcsolódó valamennyi olyan tevékenységre, amely az értékesítést megelőzi, illetőleg az értékesítés során vagy azt követően történik. Nem vonatkozik azonban azokra a konkrét szerződésekre, amelyekkel eladják az adott árut vagy szolgáltatást. Az utóbbiakra, illetve azok tartalmára megvannak az egyéb szabályok, így elsősorban a Ptk., valamint a jótállási rendelkezések. Az új törvény kizárólag arra a kereskedelmi gyakorlatra érvényes, amelyet az árujuk, szolgáltatásaik értékesítése érdekében folytatnak a vállalkozások. Ez persze sokféle módon történhet, hiszen ismeretes, hogy a kereskedők különböző ígéretekkel, tényközléssel, információkkal, reklámmal és egyéb módon igyekeznek megnyerni a maguk számára a fogyasztókat.
A törvény értelmében tisztességtelen a kereskedelmi gyakorlat, ha nem megfelelő szakismeretekkel folytatják, és nem veszik figyelembe a jóhiszeműség, valamint a tisztesség követelményét. Ezáltal torzítják a fogyasztói magatartást, rábírják a vevőt arra, hogy megvásároljon olyan árut, igénybe vegyen olyan szolgáltatást, amelyet egyébként józan ésszel, befolyástól mentesen nem tenne meg. A kereskedelmi gyakorlat hétköznapi nyelven nem más, mint reklám, marketing. De arra a területre eddig is voltak, és ma is vannak részletes szabályok, amelyek rögzítik, mit és milyen módon kell, lehet, illetve szabad reklámozni. Az új törvényben a jogalkotó egy sokkal szélesebb, bővebb tevékenységi kört fog át. Ebbe beletartozik a szórólapozástól kezdve az ügynöki személyes vagy telefonos megkeresésen és a nemegyszer igencsak erőszakos kínáláson át a honlapokon közzétett információkig gyakorlatilag mindenféle – beleértve az írott és sugárzott sajtóban megjelenő – tájékoztatás, amelynek célja a fogyasztó megnyerése – mondta Horváth Gyula.
Hangsúlyozta: az új szabályozás értelmében különösen tisztességtelen módszer, amikor megtévesztéssel, hamis, elferdített vagy bizonyíthatatlan állításokkal – úgymond a mézesmadzag elhúzásával, netán éppenséggel durván – szereznek vevőt az árura, és ezzel kárt okoznak. A törvény megadja azokat a feltételeket, hogy e körben mit kell vizsgálniuk az eljáró hatóságoknak. A vállalkozások pedig szigorú ellenőrzésekre számíthatnak. Ezek során továbbra is elsősorban a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, de meghatározott esetekben a versenyhatóság, illetve a PSZÁF is. A szervezetek kötelesek a vizsgálatokban együttműködni, és az erre vonatkozó megállapodásaikat honlapjaikon nyilvánosságra hozni.
Az eljáró hatóság megállapítja az érintettek – a forgalmazó, a közvetítő, a megtévesztő információt közzétevő és az azt megalkotó – egyetemleges felelősségét, adott esetben százmilliós vagy akár milliárdos nagyságrendű büntetést is kiróhat,. Vannak bizonyos visszaélések – ezeket részletesen felsorolja a törvény –, amelyeknél nincs is mérlegelési joga a hatóságnak, mert egyértelműen törvénybe ütközők és bírságolandók – mondta Horváth Gyula. VG
