Barack Obama és a tudomány

Az Egyesült Államok új elnöke nemcsak a világpolitikában, hanem az amerikai tudományos életben is nagy várakozásokat keltett.

Az amerikai elnökválasztási kampány alatt a Nature című tudományos magazin a jelölteknek egy 18 kérdésből álló kérdőívet küldött. John McCain stábja elutasította a válaszadást, viszont Barack Obama felelt, sőt később még azokra a kérdésekre is küldött választ (valószínűleg inkább a stábja), amelyek az interneten érkeztek.

Obama szerint az Egyesült Államoknak meg kell őriznie, illetve vissza kell szereznie vezető szerepét a tudományos kutatásban, a technológiában és az innovációban, ezért kormánya számára mindkettő prioritást élvez. Az elnök friss pénzt ígért a kutatásokra, az alternatív energia fejlesztésére pedig konkrét számot is mondott: 150 milliárd dollárt fordítanak majd az új energiaforrások felkutatására és fejlesztésére.

„Innovációs tehetségünket az egész világ irigyli, de eddig soha nem tapasztalt kihívások várnak ránk” – írta az egyik kérdésre a megválasztott elnök. Például az USA jelenleg évente 53 milliárd dollárral nagyobb értékű fejlett technológiát importál, mint amennyit exportál. Mára Kína lett a világ egyes számú high-tech exportőre, és a helyzet idővel amerikai szempontból csak romolhat, mert csökken a műszaki tudományokkal foglalkozó amerikai diákok száma. „Az Egyesült Államok jelenleg a tizenhetedik a fejlett országok közül a műszaki tudományokat tanulók számának a listáján, míg harminc éve a harmadik volt” – mondta Barack Obama a választási kampányban.

Az új washingtoni adminisztráció a tervek szerint fokozottan támogatja majd a fizikai és az élettudományos alapkutatást, s a következő évtizedben meg akarja duplázni az ezekre, valamint a matematikai és alkalmazott mérnöki kutatásokra fordított összeget. Új ösztöndíjakat vezetnek be a fiatal kutatóknak, hogy megtartsák őket a pályán, s a tudományos ügynökségek révén is támogatják a kockázatitőke-befektetéseket. Áttörést szeretnének elérni az energetikai kutatásokban, és a védelmi programokat is át akarják alakítani – mondta Obama, de nem részletezte ez utóbbi lépéseket.

A kutatások és fejlesztések élénkítése az USA-ban is azon múlik, sikerül-e felbátorítani a tehetséges fiatalokat, hogy érdemes tudományos, technológiai vagy mérnöki és matematikusi pályára lépniük, s megkapják-e azt a támogatást, amelyre szükségük van az eredményes munkához. Obama szerint az új kormány prioritásai között szerepel az az ösztöndíjprogram is, amely elsősorban a matematika és a többi természettudományos tárgy oktatóit segíti – már főiskolai, egyetemi tanulmányaik alatt is.

Obama úgy véli, mintegy harmincezer új matematika-, biológia-, kémia- és fizikatanárra van szükség az amerikai iskolákban, őket akár átképzéssel is munkába kell állítani. Szélesre kell tárni a felsőoktatás kapuit a természettudományokat tanulók előtt, és a Nemzeti Tudományos Alapítványon (NSF) keresztül a végzetteknek is ösztöndíjakat szükséges adni. Nem utolsósorban széles sávú internet-hozzáféréssel biztosítanák az egész Egyesült Államokban a lakosság számára, hogy a diákok könnyebben férjenek hozzá a tudományhoz.

Ami a tudomány és az üzlet kapcsolatát illeti, Obama szerint a várható tudományos eredményeket minél gyorsabban új üzleti modellekben kell hasznosítani, és az érintett cégek adókönnyítésben részesülnek, ha a legújabb tudományos eredmények alapján fejlesztenek és készítenek termékeket.

A kérdés csak az, hogy menynyire lesz megkötve a pénzügyi válság és a gazdasági recesszió nyomán Obama keze, vagyis el kell-e halasztani az oktatás, az energetika és a tudományos kutatás reformját, fejlesztését, vagy kisebb lépésekben hozzákezdhet programja megvalósításához. VG