A felfedezés egy 1.4 millió éves, Etiópiában talált leleltnek köszönhető. A Science magazinban közölt kutatási eredmények szerint a Homo Erectus agya jóval nagyobb volt, mint azt a tudósok gondolták. A szemléletváltozás oka, hogy az archeológusok ezúttal csaknem teljesen rekonstruálhatták az ős medencecsontját.
A medence méretéből kikövetkeztethető, mekkora a csecsemők feje, így az is, hogy mekkora az agytérfogatuk – tudósít a BBC.
"Arányait tekintve a Homo Erectus csipője szélesebb volt, mint a modern embereké" – mondta Scott Simpson paleontológus, a Case Western Reserve University munkatársa. Ez a tény megcáfolja a korábbi feltételezést, miszerint a felegyenesedett emberek vékony, futásra specializálódott alakkal és kisebb agytérfogattal rendelkeztek.
Az a tény, hogy az ősember gyerek agya mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint gondolták, azt jelenti, hogy a fiatalok kevesebb ideig függtek az anyjuktól, mint a modern emberek – ez pedig hasznos volt a szavannán élő őseink számára.
A tudósok most úgy gondolják: a születés előtt viszonylag nagyra növő agy a születést követően lassabban fejlődött. Ugyanakkor Simpson kiemeli, hogy a Homo Erectus hagyta el elsőként Afrikát: tüzet használt, szerszámokat készített, vadászott, vagyis olyan képességgel rendelkezett, amelyek a modern életforma alapjai.
Az etiópiai felfedezés teljesen megváltoztathatja a Homo Erectus-ról kialakult képet. Az eddigi leghíresebb, "turkanai fiúnak" nevezett lelet egy 1984-ben Kenyában talált férfi, akinek rekonstruált csontváza egy magas, vékony, keskeny csípőjű ősembert mutat. Ezt a tényt akkoriban a meleghez való alkalmazkodásként interpretálták.
A most talált női lelet viszont alacsony, széles csípőjű, ilyen alkatú ősembereket eddig inkább a hidegebb éghajlatú területeken találtak. Ez arra enged következetni, hogy a medence mérete nem csak a külső tényezők, hanem a faj evolúciójának hatására is változott.
