A hidegebb napok beköszöntével megkezdődött az idei fűtési szezon, amely jó pár embernek okoz majd fejtörést a téli hónapok alatt. Egy átlagos háztartásban a felhasznált összes energia csaknem háromnegyedét ugyanis fűtésre fordítjuk, ami meglepően magas arány ahhoz képest, hogy az évnek legfeljebb csak a felében fűtünk. Még inkább elgondolkodtató a helyzet annak tükrében, hogy a magyar háztartások körülbelül háromszor annyi energiát használnak fel egy lakás fűtéséhez, mint például osztrák szomszédaink.
„Nem feltétlenül pazarlóak a magyarok, elég csak a rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, szabályozatlan fűtési rendszereinkre, valamint az utóbbi időben jócskán megugrott energiaárakra gondolni” – véli Király Zsuzsa, az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület munkatársa.
Érdemes azonban körbenézni a saját házunk tájékán, mielőtt feladnánk a magasba szökő fűtésszámlák elleni harcot. Apró és nagyon egyszerű praktikákkal ugyanis akár több ezer forintot is megtakaríthatunk a havi összegéből. A következő néhány pontban azokat a hasznos tudnivalókat gyűjtötte össze a Reggel.hu, amelyekkel könnyedén lefaraghatunk a fűtésszámlánkból.
A levegős fűtőtest nem ad elég meleget
Mielőtt elkezdődik a fűtési szezon, érdemes tüzetesen átvizsgálni a lakásban lévő radiátorokat, hogy nem gyűlt-e fel bennük levegő. A „buborékos” fűtőtestet nem nehéz kiszúrni, hiszen üzembehelyezéskor csobog benne a víz, vagy nem egyenletesen meleg a felülete. Ennek kiküszöbölése nagyon egyszerű: a legtöbb fűtőtesten található egy kis szelep, ahol ki lehet engedni a felesleges levegőt, hogy hatékonyabban melegítsen a fűtőtest.
Ésszel „engedjük be” a természetet
Kevesen gondolnak bele abba, hogy a megfelelő szellőztetéssel is karcsúsíthatjuk fűtésszámlánkat. Ha naponta legalább két alkalommal, legalább három-öt percig tartjuk nyitva az ablakokat, akkor az elhasznált levegő tökéletesen kicserélődik a kinti friss levegőre. A hosszú ideig résnyire, vagy bukóra hagyott ablakokkal ugyanis csak az utcát fűtjük, ráadásul a szobák fala is teljesen áthűlhet, amit csak még több energia felhasználásával lehet újból átmelegíteni. Ugyancsak okosan lehet hasznosítani télen az ablakon besütő nap erejét: ha naplemente után behúzzuk a sötétítő függönyöket, vagy lehúzzuk a redőnyöket, akkor csökkenthetjük az ablakon keresztüli hőveszteséget.
Lényeges az elrendezés
Mivel a fűtőtesten keresztül áramlik a hő, semmiképpen sem szabad bútorokkal körülbástyázni vagy leárnyékolni azt. Még nagyobb hatást érhetünk el akkor, ha a fűtőtest mögé hőtükröt – szivacsos alumíniumfólia – helyezünk el, amely visszaveri a meleget a helységbe. Érezhető hatást érhetünk el akkor is, ha megfelelő módon használjuk a függönyöket. Így például ha a textília csak a radiátorig ér, és nem lóg arra rá, akkor a fűtés hőjét a szoba hasznosítja, nem pedig a hideg ablakra csapódik rá a meleg levegő.
Nem éri meg nagy lángon élni
Próbáljunk meg minden helységben olyan hőmérsékletet beállítani, amely megfelel az adott szobában folytatott tevékenységnek. A fürdőszobában 24-28, a gyerekszobában 22, a nappaliban 20, a hálóban pedig 18 Celsius fokot ajánlanak a szakértők. Ha csak egy Celsius fokkal csökkentjük lakásunk hőmérsékletét, akkor máris hat százalékot faraghatunk le a fűtési számlánkból. Két fokkal hidegebbért cserébe pedig évente akár húszezer forintot is megspórolhat egy háztartás. Állandó csavargatás helyett azonban érdemesebb hőfokszabályozót felszerelni a fűtőtestekre. Ha a termosztát elektronikusan szabályozható, akkor be is programozhatjuk a legmegfelelőbb hőmérsékletet.
