Az ötlet nem teljesen új: a húszas években Szergej Eizenstein már jegyzeteket is készített A tőke megfilmesítéséhez, de tervét nem tudta megvalósítani. Kluge az orosz rendező jegyzeteit is felhasználta, interjúk, zenei betétek és dokumentum jellegű részek váltják egymást a filmben. A magát a neomarxista Frankfurti Iskola követőinek házi filmeseként meghatározó rendező szerint nem kell marxistának lenni egy ilyen film elkészítéséhez.
„Sokáig nem volt divatos Marxot olvasni. Pedig A tőke filozófiai és művészeti szempontból is kiváló mű. Csakhogy sokan regényként olvassák, és ez nyilvánvalóan hiba. Marx művében életre kel a tőke: megtudjuk, mit mondana, ha beszélni tudna. Ennek semmi köze a próféciához. Marx csapnivaló jós volt, viszont zseniális elemző” – hangsúlyozta Kluge a hetilapnak.
