Kádár Ferenc azért tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, mert az Expressz újságban egy olyan hirdetés jelent meg, amely "zsidók kiirtására szakosodott céget" reklámozott. A BRFK-tól kapott válaszlevél szerint a népirtás előkészületének büntette nem valósult meg, mert nem közvetlenül és konkrétan szólít fel a hirdetés a bűncselekmény elkövetésére. Emellett a testület szerint a szöveget megjelenítők komolyságára sem utal semmi. Az ügyben a terrorcselekmény előkészületének bűntette sem merül fel, mivel ehhez valamilyen a megjelölt személy ellen irányuló erőszakos cselekedetet kell végrehajtani.
Az ügyvéd a 168 Órának úgy reagált: "Mit szólna a vádhatóság, ha nem a zsidók, hanem az ügyészek kiirtásáról jelenne meg hirdetés?" Kádár Ferenc panaszt küldött a Fővárosi Főügyészséghez, mivel elfogadhatatlan, hogy a véleményszabadság leple alá bújva náció ideológiát hirdetnek.
Halmai Gábor szerint az Expresszben megjelenő hirdetés nem egyedi eset, a kuruc.infon is gyakran jelennek meg gyűlölködő, emberek kiirtására irányuló megjegyzések. És bár több feljelentés is született, azokat minden alkalommal hasonló okokkal utasították el.
Az alkotmányjogász szerint a döntés hibás, erre rámutat az Alkotmánybíróság 1992-es érvelés, miszerint a jelenségeket nem önmagukban, hanem a társadalmi szituációval együtt kell értékelni. Halmai szerint téved az ügyészség, amikor az eredménytelenség miatt mondja ki a bűncselekmény hiányát, az eredmény ugyanis ebben az esetben nem az erőszak, hanem a gyűlölet megszületése.
Tóth Mihály büntetőjogász szerint azonban az ügyészség álláspontja nem vitatható, büntetőjogilag ugyanis nem minősíthető előkészületi cselekménynek egy ilyen hirdetés feladása.
Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a közösség ellen izgatás pedig a jelenlegi törvényi szabályozás miatt nem mondható ki.
