Jövőre nő az egészségpénztári adókedvezmény
Ez már azért is meglepő fordulat, mert az elmúlt hónapokban a pénztári szektornak épp azért kellett összefogni, hogy a cafeteriás juttatásokat ne terhelje eho. Bizonyára célba talált az az érvelésünk, hogy a világ csodájára járna az önkéntes egészségpénztári befizetések kötelező egészségbiztosítási járulékkal való megfejelésének, de ebben az ügyben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak is elévülhetetlen érdemei vannak.
A 2009 januárjától érvényes szabály azt jelenti, hogy a munkáltatók korlátlanul, társadalombiztosítási járuléktól mentesen ki tudják használni a havi 20,7 ezer forintos egészség- és a havi 34,5 ezer forintos nyugdíjpénztári befizetést.
Ám addig is, amíg az új szabályok januártól hatályba lépnek, érdemes még az idén – az év végi adóoptimalizálási lehetőségeket maradéktalanul kihasználva – az önkéntes egészségpénztári tagság mellett dönteni. A pénztárak összességében 30-40 százalékot nyújtó hármas előnye (adó-, illetve szolgáltatói árkedvezmény, hozam) mellett érdemes arra is figyelni, hogy az egészségpénztári megtakarítások után nem kell a 20 százalékos kamatadót megfizetni.
Ami pedig a mindenkit elrémisztő magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat illeti, az egészségpénztárak más helyzetben vannak. Csak a Patikapénztár példáját nézve 2008. III. negyedévére 2,4 milliárd forintos befektetett vagyonra 102 millió forint hozamot ért el.
A magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztár(ak)ba történő befizetés együttesen legfeljebb a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér 30 százalékát meg nem haladó, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba történő befizetés pedig legfeljebb a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó öszszeg lehet. Munkáltatóként a megtakarítás abban áll, hogy a pénztártag javára fizetett munkáltatói hozzájárulás teljes mértékben költség, amely dolgozónként havi 20 700 forintig tb-járulék-mentes. A munkáltatói hozzájárulás a pénztártag számára nem minősül jövedelemnek (és nem is vehető utána igénybe adókedvezmény).
Az egyéni befizetések 30 százaléka szja-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100 000 forint, a nyugdíjpénztárral együtt 120 000 forint) oly módon, hogy az összeget közvetlenül a patikakártyán írják jóvá. A 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény ennél magasabb, 130 000 forint (150 000 forint), és a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybe vett szolgáltatás összegének 10, valamint a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százaléka külön szja-kedvezményben részesül.
Az adókedvezmény következtében 50 ezer forintot ér a pénztártag által fizetett 35 ezer forint. Ennek fejében tagunk 45 240 forintot tud elkölteni a patikakártyájáról, vagyis a befizetett pénze 29 százalékkal többet ér.
Tekintettel arra, hogy a pénztár szolgáltatói – a gyógyszer kivételével, ahol a gyógyszer ára hatóságilag rögzített – a legtöbb esetben engedményt is adnak, valamint arra, hogy a patikakártyára befizetett összeg hozamát is jóváírjuk, a patikakártyával történő fizetés esetén a megtakarítás akár 30-40 százalék is lehet.
Aki pedig hosszú távra gondolkodik, két év alatt 100 befektetett egységen akár 43 forint hasznot is realizálhat az Új Pillérrel, és ez még a mostani jegybanki alapkamat mellett is figyelemre méltó.
És hogy jövőre a pénzügyi válság az adókedvezmény növelése mellett hogyan hajtja az egészségpénztárak malmára a vizet? Úgy, hogy az emberek attól még nem lesznek kevésbé betegek, hogy recesszió van. Sőt, az eladósodott lakosságnak új életvezetési stratégiát kell kidolgoznia, ha fizetni szeretné a megemelkedett törlesztőrészleteket, vagy nem akarja elveszíteni a munkahelyét.
Biztos vagyok abban, hogy a következő években egyre nagyobb teret nyer az egyéni és a vállalati öngondoskodás. Már most 800 ezer ember tagja valamelyik egészségpénztárnak, ez – átlagosan két családtagot számolva – 2,5 millió embert jelent. Úgy vélem, ennél jobbkor nem is határozhatta volna el a Médiaunió, hogy jövőre hatmilliárdot szán az egészségkampányra.
A válság nem hagyhatja érintetlenül az egészségipart sem, gondoljunk csak arra, hogy a megszűnt munkahelyek automatikusan csökkentik az OEP bevételeit, vagyis biztosan szűkülnek a betegek számára nyújtandó szolgáltatások – hacsak jövőre nem jut megint valakinek az eszébe, hogy az önkéntes egészségpénztári szektorra kivesse az ehót…
A szerző a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke
