Nem kerülhetjük el a recessziót
Az év végére tovább lassul a növekedés, így 2008-ra mindössze egyszázalékos GDP-bővülést vár legfrissebb előrejelzésében az Ecostat, az intézet Gazdaságmodellezési Műhelyének modellszámításaira alapozva. A lakossági fogyasztás növekedésnek indult, azonban dinamikája a pénzügyi válság hatására megtörni látszik, éves átlagban 0,6 százalékos emelkedést valószínűsít a kutatóintézet. A közösségi fogyasztási kiadások volumene az esztendő második felében gyakorlatilag stagnál, az év egészét tekintve 0,7 százalékos növekedés várható. Az idén folytatódik a beruházási tevékenység mélyrepülése, éves átlagban 1,6 százalékos bruttó állóeszközfelhalmozás-csökkenéssel lehet számolni.
A jövő évi folyamatokat döntően a világpiaci dekonjunktúra determinálja, s a nemzetközi szervezetek és előrejelző intézetek folyamatosan lefelé módosítják a 2009-re vonatkozó növekedési prognózisukat. A magyar gazdaságot kis nyitott gazdaságként természetesen igen erősen sújtja ez a keresleti sokk. Hazánkban a kedvezőtlen folyamatokat erősíti, hogy a fiskális politika nem reagálhat anticiklikus gazdaságpolitikával, azaz belföldi keresletélénkítéssel a kialakult válságra – állapítják meg a szakértők. A belföldi felhasználási kilátásokat tovább rontja, hogy a hitelkínálat beszűkülése és a magas kamatszint további negatív reálhatást indukálhat. A legfontosabb kérdés, hogyan alakul a lakosság fogyasztási-megtakarítási hajlandósága, illetve a vállalati szektor miként reagál a keresletszűkülésre.
A jelenlegi nemzetközi válsághelyzet azonban nemcsak a makrokereslet beszűkülése révén érinti a nemzetgazdaságokat, hanem jelenlegi exportjuk ágazati szerkezete is döntő tényező. Ezért ágazati szerkezetben vizsgálták meg a szakértők, hogy a nemzetközi recesszió hogyan érintheti az egyes szegmensek exportját. Azt valószínűsítik szakértői konzultációk alapján, hogy a keresletcsökkenés leginkább a gépek, berendezések, villamos gépek, műszerek, valamint a járművek gyártását érinti. Ennek alapján a közvetlen termékexport 2-3 százalékos csökkenése várható, a teljes kivitelünk egy százalék körüli csökkenése mellett. Megvizsgálták azt is, hogy a prognosztizált szerkezetű export – a 2007. évi nettó árbevétel/export hányadokat felhasználva – milyen közvetlen hatást jelent a vállalati szektor nettó árbevételére, majd az ágazati importhányadok alapján egyúttal milyen importvisszaesés várható. Azt találták, hogy az exportkereslet csökkenése miatt közvetlen hatásként mintegy 800 milliárd forintnyi egyenlegromlás várható a külkereskedelmi mérlegünkben. Azért nem több, mert a legnagyobb exportkiesés azokban az ágazatokban várható, amelyeknél a kivitelnek a legnagyobb az importigénye. Ez teszi lehetővé, hogy a belföldi keresletcsökkenés miatti importszűkülés hatása felülírja ezt az egyenlegromlást, és öszszességében a külkereskedelmi mérleg javulása várható 2009-ben.
Jövőre az elfogadott államháztartási törvény alapján szigorú fiskális fegyelem és visszafogott jövedelemkiáramlás valószínűsíthető. A modellszámítások szerint a rendelkezésre álló jövedelem mintegy 2 százalékkal esik viszsza. A lakosság megtakarítási magatartása némileg módosulhat, ha az óvatossági motívumok kerülnek előtérbe. A legszegényebb rétegeknek eddig sem volt érdemleges megtakarításuk, azaz náluk a jövedelemváltozás mértékével azonos mértékű fogyasztáscsökkenés várható. A középrétegek (amelyeknek van bizonyos mértékű pénzügyi megtakarításuk) a jövedelemcsökkenés hatását vagy betétfelélésből simítják, vagy most már korrigálják a fogyasztási szintjüket a folyó jövedelmük alakulásához. A hitellel rendelkező réteg adósságszolgálati terhei jelentősen nőttek, náluk komoly fogyasztás-visszafogás valószínűsíthető 2009-re. A gazdagabb jövedelmi rétegek fogyasztását nem nagyon befolyásolja az adott évi jövedelemszintjük, de a kialakult hatalmas reálhozamok további megtakarításokra ösztönözhetik ezt a csoportot is. Összességében jelentős bizonytalanság mellett azt prognosztizálja a kutatóintézet, hogy a háztartások vásárlási fogyasztása a hitelből való finanszírozási részarány jelentős csökkenése mellett nagymértékben, 2,5 százalékkal esik vissza, de mivel a természetbeni társadalmi juttatások volumene nem csökken, így összességében a háztartások fogyasztásának mintegy 2 százalékos visszaesésével számolhatunk.
A 2009-es folyamatokat értékelve az látható, hogy a magyar gazdaság várhatóan nem tudja elkerülni a recessziót, de a külső-belső egyensúlyi helyzet javulhat, ami erősítheti a hosszabb távú finanszírozási pozícióit. A magyar gazdaság számára a legfontosabb, hogy a makrogazdasági kereslet további szűkülését sikerüljön megakadályozni, mert az további negatív növekedésspirált indíthatna be, amely nagyon súlyos reáláldozatot, de egyensúlyvesztést is jelenthetne. VG
