Végállomásához érkezett az EgészségVonat
Magyarországon az első vonatot 1846. július 15-én helyezték üzembe, a Pest és Vác közötti vonalon. Nem közlekedési, hanem egészségügyi szempontból van jelentősége annak, hogy 2006 szeptemberében útjára indult az EgészségVonat, és ez év októberéig járta az országot, tájékoztatást, ismereteket vitt, ingyenes szűrővizsgálatot végzett, és okos, betegségek megelőzésére vonatkozó tanácsokat adott.
Felnőttek és gyerekek együtt barangolhattak a különleges technikával kialakított belső terekben, testközelből megismerve a legveszélyesebb betegségek kockázati tényezőit és azt, hogyan reagál azokra szervezetünk. Ez a vonat igazi küldetést vállalt: fölhívta az emberek figyelmét arra, hogy az egészség érték. A látogatókat kitűnően felkészült orvosok, asszisztensek és orvostanhallgatók fogadták, vizsgálták, segítették.
Az első kocsiban az egészségünket károsító környezeti tényezőket mutatták be, illetve azokat, amelyeken mi magunk tudunk változtatni, ilyen például a táplálkozás, mozgás. A második vagonban a látogatók találkoztak az egészségtelen életmód következményeivel, interaktív eszközökön keresztül láthatták, hogy az előző kocsiban bemutatott tényezők hogyan változtatják meg testünk működését. Itt zajlottak a szűrések is, így mindenki azonnal láthatta, hogy épp milyen értékekkel rendelkezik. A harmadik szakaszban orvosok értékelték a szűrővizsgálatok eredményeit egy speciális program segítségével, személyre szabott tanácsokkal segítették a látogatókat abban, hogyan tudják egészségüket javítani, hosszú távon megőrizni. Ez ebben a formában a betegségek megelőzésének, okos kezelésének korszerű módszere, és csak egy diszkrét felirat tudatta, hogy a háttérben a világ egyik leginnovatívabb gyógyszercége, a Magyarországon a Chinoint tulajdonló Sanofi-Aventis áll.
Az Európai Unió vezetésének lisszaboni stratégiája 2001-ben a kitűzött célok között azt is tartalmazza, hogy 2010-ben az EU-ban élők fele 55–64 éves korában még dolgozzon, képes legyen a munkáját ugyanúgy ellátni, mint ifjabb korában. Ez nemcsak emberbaráti óhaj, hanem fontos elképzelés, mivel földrészünk lakossága öregszik, és mind kevesebben lesznek, akiknek a tevékenysége fenntarthatja, eltarthatja az európai országokat. Ez év novemberének végén egy EU-szakbizottság erre vonatkozó vizsgálatának következtetéseit a világ egyik tekintélyes orvosi szaklapja, az angol Lancet közölte, 2005-ben 25 uniós országból gyűjtötték az adatokat. Igen érdekes, ha az országunkra vonatkozó adatokat egybevetjük azokkal a most összesített számokkal, amelyek az egyes hazai pályaudvarokon az EgészségVonat szerelvényére felszállók szív- és érrendszeri kockázati tényezőit, valamint szűrővizsgálati eredményeit ismertetik: igen nagy az átfedés a két adathalmaz között.
Az idén hét város vasútállomásán az EgészségVonaton több ezer személyt vizsgáltak, de az értékelésbe csak azok kerültek be, akiknek minden szükséges adatát rögzítették. A látogatóknak mintegy 60 százaléka 36–75 év közötti életkorú volt. Jól látszott, hogy különösen a nők közül az 55–75 évesek érkeztek vizsgálatra. A megjelentek létszáma, átlagos életkora véletlenszerűen alakult, a tudományos statisztika szempontjából nem vehető reprezentatív mintának, az összesített adatok mégis fontos információkat hordoznak, és részletes elemzésük hasznos.
A szív- és érbetegségek rizikófaktorait gondosan vizsgálták az EgészségVonaton. A nagy nemzetközi tanulmányok egyértelműen azt igazolták, hogy a később bekövetkező szívinfarktus szempontjából a legfontosabb kockázati tényező a kóros vér zsírérték. A szűrés előtt a vizsgáltak 66 százalékánál a vérkoleszterinszintjének magas értéke nem volt ismert. Közülük minden harmadik vizsgált személy esetében emelkedett volt a koleszterinszint. Jellemző, hogy azoknak, akik tudták, kóros a vérkoleszterinjük, 12 százaléka nem szedett azt csökkentő gyógyszert, és még fontosabb: a gyógyszerrel kezeltek csaknem felének a tabletta szedése ellenére továbbra is kóros ez a laboratóriumi értéke – nyilvánvalóan helyes adagra, életmód- és esetlegesen gyógyszermódosításra volna szükség.
A felnőttkori, úgynevezett 2. típusú cukorbetegség is jelentős érkárosító hatású. A vizsgálat miatt az EgészségVonatra felszálló hölgyek 7,2, a férfiak 8,4 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Az is világszerte ismert, hogy a kockázati tényezők között fontos szerepet játszik a súlytöbblet, és az is kiderült, hogy nem általánosságban az elhízás, hanem a hasüregben lerakódó zsír, a hasi többletsúly számít. Ez ma már megbízhatóan, egyszerűen vizsgálható: a komputeres tomográf pontosan kirajzolja a hasüregben megbúvó zsírszövet mennyiségét. Ha valaki viszont azzal igyekezne kibújni az ilyen irányú adagszolgáltatás alól, hogy a közelében nincs ilyen műszer, annak elég egy mérőszalag is: a haskörfogat centiméterben másodpercek alatt elfogadható választ ad erre a kérdésre. Az EgészségVonaton dolgozó nővérek, fiatal orvosok mérték ezt is. Az adatok nem túlságosan lelkesítők, a vizsgáltak több mint felének volt a haskörfogata a felső határérték felett, és ezen a téren az urak teljesítettek rosszabbul: 10 határérték feletti adatból 9 az „erősebb nemhez” tartozott. Ez a föltételezhetően többnyire sörhas kifejezetten növeli a szív- és érbetegségek kockázatát.
Az egyik legjelentősebb rizikófaktor a magas vérnyomás. A mérések azt mutatták, hogy a hölgyek körében – mind megnövekedett haskörfogat mellett, mind a nélkül – 30–70 százalékos volt az ismert magas vérnyomás aránya. Persze ez mindkét nemnél a súlytöbblettel is bajlódók csoportjában fordult elő gyakrabban. A túltápláltság gyakorta együtt jár a magasabb vérkoleszterinszinttel is, és általános, hogy manapság igen sok embernél figyelhető meg az, amit kardiometabolikus tünetcsoportnak hívnak a doktorok. Ebben együtt található meg a hasi elhízás, a magas vérnyomás, a kóros vérzsírszint, a kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség és előbb-utóbb a szív- és érbetegségek különböző megjelenési formái.
Ha a kockázati tényezők normális, illetve kóros szinten vannak, különböző táblázatok segítségével jól becsülhető a szívroham vagy például az agyi érkatasztrófa veszélye. Az EgészségVonat jelentősége abban áll, hogy az ott megjelenők veszélyeztetettségét fölmérték, és megfelelő tanácsot is adtak arra, milyen módon lehet a legjobban mérsékelni a kockázatot. Ha például mind a vérnyomás, mind a vérkoleszterin értéke normális értéket mutatott, a hölgyek esélye a szív- és érbetegségekre 0,7 százalék volt, az uraké 4,3, viszont ha mindkét adat kórosnak bizonyult, a kockázat a hölgyek esetében tízszeresére, a férfiaknál háromszorosára növekedett.
Az EgészségVonat tapasztalatai sok megfigyeléssel gazdagították a betegségmegelőzés, a szűrés hazai lehetőségeit. Az egyértelműen kiderült, hogy gondos szervezésre van szükség. Ha várni kellett volna, ha a vizsgálaton önként megjelenő emberek, hölgyek és urak, ifjak és korosabbak nem kapják meg azt a figyelmet, ellátást, szakvéleményt, amiért rászánták az időt és fáradságot erre a programra, az eredmény nem lett volna olyan jó, mint amilyet a szerelvény minden megállójában tapasztalhattak.
Világszerte vizsgálatok bizonyították: a betegek az orvosnál különösen azt hiányolják, hogy végül nem kapnak olyan részletes, személyre szóló tájékoztatót a betegségükről, a kezelés lehetőségeiről, a választott ellátási mód előnyeiről, mint amilyet vártak, reméltek volna. Az egészségügy dolgozói, orvosok és nővérek egyaránt, ilyenkor széttárják a karjukat, és általában az időhiányra panaszkodnak. Nyilvánvaló, hogy ebben van igazság, de az is tény, hogy szerencsére ritkán van influenzajárvány vagy tömegkatasztrófa, amikor néha ténylegesen csak másodpercek jutnak egy-egy esetre. A nagy gyakorlatú, jó orvosok bámulatosan értenek ahhoz, hogy néhány mondattal megvilágítsák a beteg állapotát, a betegség veszélyeit, a gyógyítók által javasolt életmód-változtatás jelentőségét.
Itt a vizsgálati eredmények értékelését, a tennivalókat legtöbbször sikerült jól megfogalmazva elmondani, és ebben kitűnő gyakorlatra tett szert a vonat rezidensekből is álló személyzete. A legnehezebbet, a kockázat érzékeltetését is megtanulták és átadták a látogatóknak, akik ezért talán ritkábban lesznek vonatutasok helyett az egészségügy kezelést igénylő betegei. ML
