"Nagyon óvatosnak kell lenni, amikor makropolitikával radikálisan megváltoztatják egy ország gazdaságát, ugyanis az erős hatással lehet a lakosság egészségére" - idézi a BBC a Lancet orvosi magazinban megjelent kutatást.
A kutatást 1989 és 2002 között hajtották végre; az eredmények szerint összesen egymillióan haltak meg a privatizációs politika okozta gazdasági sokkhatáshoz köthető okok miatt - az összes férfi haláleset 12,8 százaléka volt összefüggésben a radikális átalakítással. Erre a következtetésre a kutatók a rapid, 56 százalékos emelkedésén keresztül jutottak el.
Az erős szociális hálóval bíró államok azonban jobban bírták. Ahol a lakosság majd fele tagja volt egy szociális szervezetnek, templomi közösségnek vagy szakszervezetnek, ott nem nőtt a halálozás. Szintén jobban járt a lakosság ott, ahol lépésekben hajtották végre a gazdasági beavatkozásokat.
Oroszországban, Kazahsztánban és a három balti államban a megháromszorozódott munkanélküliség 42 százalékkal növelte a férfiak halálozási rátáját 1991 és 1994 között. A volt szovjet államokban a magas dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint a rossz táplálkozás csak ráerősített a folyamatra.
A legjobban Albánia, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovénia jöttek ki a helyezetből; ezekben az országokban csupán 2 százalékkal nőtt a munkanélküliség - és 10 százalékkal javult a férfiak halálozási mutatója.
