Egy néma országban élünk, ahol nincsenek válaszok, csak a politika veszekszik egymással - mondta az interjúban a szociológus. „Hogy lehet, hogy önök sikkasztanak, hazudnak? Miért tették a sikeres országot kudarcossá? Miért betegebbek a magyar emberek, mint a szlovákok? Miért, miért, miért?” – sorolta a megválaszolatlan kérdéseket.
Szerinte az ország egyik alapvető problémája, hogy 30-40 éve néha picit, néha sokkal jobban élünk, mint élhetnénk. A kormányok, az értelmiség, az iskola, a sajtó elhitette az emberekkel, hogy a kiteljesedést kizárólag a fogyasztás jelenti. „Ez nem is vezethetett máshova, mint ahová vezetett. A kiteljesedéshez ugyanis nem feltétlenül kell sok pénzt szórni, ezer más módja is lehet” – vélte.
Hankiss szerint a Kádár-korban a romák többsége rendszeres munkát, fizetést kapott. Meg volt arra a lehetőség, hogy elkezdődjön a romák felemelkedése. Ugyanakkor, míg például a középkorban több mesterségben és a kereskedelemben is jeleskedtek a cigányok, a Kádár-rendszer árokásó, nyomorult segédmunkásokat csinált belőlük. Ma pedig már nincs szükség segédmunkástömegekre, így a romák munka nélkül maradtak, és rászorulnak a társadalomra.
A szociológus a lapnak leszögezte: elegendő kollégium kellene, és venni 500 buszt, ami minden gyereket elvisz a megfelelő iskolába. A szociális segélyeket pedig pénz helyett – csak a gyerek által az iskolában beváltható – élelmiszerjegyben utalnám ki, hogy kapjon mindenki reggelit, ebédet. Nem túl sok pénz kellene ahhoz sem, hogy amennyiben vannak roma iskolák, akkor azok legyenek jobbak, mint a nem roma iskolák. Abban a pillanatban ugyanis lehet, hogy a nem roma gyerekek is oda iratkoznának be.
Hankiss szerint olyan mintha ma megismétlődne a Kádár-rendszer infantilizáló„értetek, de nélkületek” jelszava, vagyis, hogy „mi, a ti érdeketekben mindent megcsinálunk, de ti ne szóljatok bele semmibe”.
