Tölgyessy: áttörést hozott a Jobbik a romakérdés ügyében

A feszültséget növeli, hogy az ország helyzete most sokkal nehezebb, az előítéletes gondolkodás pedig együtt nő a gazdasági helyzet romlásával. Márpedig a középosztály egyre rosszabb helyzetbe kerül, nem csoda tehát, ha ebben a körben is megjelenik, sőt, egyre nő az agresszió – mondja az alkotmányjogász.

Tölgyessy szerint az áttörést egyértelműen a Jobbik megjelenése hozta, amely a Magyar Gárdával olyan érzetet keltett, mintha biztonságot tudna teremteni, a két nagy pártból pedig, amelynek támogatói között Tölgyessy szerint egyforma lehet az előítéletesek aránya, a mostani közhangulatban egyik sem áll határozottan a romák mellé, hallgat, vagy támogatja a látensen romaellenes lépéseket.

A romakérdés megjelenését Tölgyessy egyértelműen a 80-as évek végére, 90-es évek elejére teszi, amikor összeomlott Magyarországon az általános foglalkoztatottság. A Kádár-rendszerben az integráció folyamata nagyon sikeres volt, a romák kiszakadtak régi életformájukból, 1971-ben az összes roma férfi 83 százaléka volt munkaviszonyban, így integrálódnak a jóléti rendszerbe is. Keserves, lassú előrehaladás, de haladás volt.

A 90-es évek elejére mindez összeomlott, a foglalkoztatási rendszer az alacsony státusúakat kidobta magából, a romák 70 százaléka inaktív lett, és elindult a cigány lakosság újragettósodása.

 A romák a falu felé fordultak, ma már 60 százalékuk falvakban él, ahol nincs munka. A felülről lefelé forduló romapolitika egyértelműen megbukott, a célzott romatámogatások kudarcot vallottak, a rendszer a korrupció melegágyává vált, a pénz szétfolyt.

 A segélyezés mostani rendszere Tölgyessy szerint egyértelműen a gyerekszám növekedésére ösztönöz, a 14 év alatti gyerekek száma a romáknál kétszerese a magyar átlagnak, ez pedig a kutatók szerint ahhoz vezethet, hogy a most 600 ezres (más becslések szerint egymilliós) roma népesség 6-7 százalékos aránya, ami egyébként nem számít kiugróan magas számnak, 2050-re 14-15 százalékra nő majd. Tovább rontja a helyzetet, hogy a romák 40 százaléka ma két megyében, Borsodban és Szabolcsban lakik.

A közmunka itt nyilvánvalóan már nem képes segíteni, az iparnak pedig esze ágában sincs idejönni, pedig megoldást csak a gazdaság növekedése hozhatna, az, ha ezek a területek is a „sikeres Magyarország" részévé válhatnának – mondja Tölgyessy, aki szerint már az is nagy siker lenne, ha a helyzet nem romlik tovább.