Az agyműködésünk magyarázhatja a válságot!
Gregory Berns, az Emory Egyetem professzora egyszerű teszttel próbálta felmérni az emberek döntéshozatalának mechanizmusát. Huszonnégy önkéntest állítottak válaszút elé: a résztvevők elfogadhattak egy biztos bevételt jelentő és egy kockázatosan befektetést – írja a NewScientist.
A szakértők az egyes döntéshozatal közben figyelték az alanyok agyi aktivitását. A választás előtt az agy dopamin felszabadításáért is felelős, a kockázat kiszámítására szakosodott területe aktiválódott. Minél magasabb volt a beígért jutalom, annál intenzívebben dolgozott a résztvevők agya a megfelelő döntésen. Bern szerint ha a döntést egyedül kell meghozni, az agyi aktivitást egyenesen arányos a potenciális jutalommal.
A kutatók ezután azt mondták az alanyoknak, hogy a következőkben Charles Noussair, a Fed egyik szakértőjeként dolgozó közgazdász ad tanácsot nekik a témában. Valójában a számítógép véletlenszerűen adott tippeket, ettől függetlenül a résztvevők többsége feltétel nélkül elfogadta a tanácsot. A kísérlet legfontosabb tanulsága: az agyi aktivitás és a lehetséges nyereség közötti korreláció megszűnt, amikor az alanyok tanácsot kaptak. Vagyis ha állítólagos szakértő áll mögöttünk, az agyunk nem dolgozik a kockázat felmérésén – derült ki az MRI mérésekből.
