A kormányfő az európai uniós szocialista pártvezetők találkozója után tartott közös sajtótájékoztatót Poul Nyrup Rasmussennel, az Európai Szocialisták Pártjának elnökével. A pártmegbeszélésre az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos találkozója előtt került sor, a csúcsértekezlet fő témája a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság kezelése.
Gyurcsány Ferenc szerint a válságra adott országonkénti válasz mellett szükség van közös, európai válaszra is. Rámutatott, hogy globális krízisről van szó, amely nemzetközi reagálást is igényel. Azzal együtt, hogy a válság az Egyesült Államokból ered, az EU-nak egységesnek és offenzívnak kell lennie abban, hogy megértesse, mi a válasza erre a helyzetre, emelte ki a miniszterelnök. Az összehangolt uniós válasz hatékonyabbá teszi a nemzeti intézkedéseket is, vélekedett, utalva a nemzetek közötti szolidaritás fontosságára.
Rasmussen is azt mondta, hogy az unióban egyértelműbben meg kell nyilvánulnia a szolidaritásnak, új választóvonalak elkerülése érdekében. A dán politikus hangoztatta, hogy a szocialisták egyöntetű megítélése szerint az eddiginél többet kell tenni a válság leküzdésért, különben fennáll a kockázata, hogy a jövő év elejére 25 millió munkanélküli lesz az unióban. Nagy figyelmet kell fordítani szerinte is a szociális problémák megoldására is. Részt vett a sajtótájékoztatón Martine Aubry, a francia szocialista párt főtitkára is.
Ő úgy fogalmazott, hogy az uniónak igazi gazdaságélénkítési programra van szüksége. Azt mondta, a pártcsoport javaslata idén és jövőre az uniós össztermék 2-2 százalékát kitevő élénkítési programot jelentene. Aubry külön méltatta az MSZP-t, amiért az európai parlamenti választási listájának élére három nőt állított.
Gyurcsány Ferenc kérdésekre válaszolva megismételte, hogy a válságra folyamatosan igazított programokkal lehet megfelelő választ találni. Kifejtette: miközben a kelet- és közép-európai országok nagyon különbözők, a pénzügyi válság kapcsán hasonló problémáik is vannak. A térség általános kockázatai közül kiemelte a sürgős likviditási szükségletet, a hitelezési kockázatok csökkentését, a külföldi bankok fiókjainak támogatását, valamint a kis- és középvállalatok segítésének igényét. Úgy vélte, ezek mindegyikének figyelembe vételével, de a megoldások országokra szabásával kell kidolgozni a válságkezelési programokat.
A miniszterelnök egy kérdés kapcsán utalt arra is, hogy az ország teljes elérhető valutatartaléka a nemzetközi hitelkeretekkel együtt mintegy 37 milliárd euró. Mint mondta, Magyarország jó "széf". Az Európai Bizottság ötmilliárd eurós gazdaságélénkítési javaslatáról szólva - amelynek elfogadása az EU-csúcs egyik konkrét eredménye lehet - az azonnali hatású, konkrét befektetések, beruházások szükségességét hangoztatták. Rasmussen szerint átfogóbb, ambiciózusabb programra lenne szükség, amely egyúttal tovább segíti a kelet- és közép-európai országokat, és nem ad okot a megosztottságra a tagállamok között.
A szükségletekhez képest az összeg sem nevezhető nagynak - adta értésre. Aubry elmondta, hogy egyes országok esetében az adócsökkentés is felmerült válságkezelési lehetőségként. Mindenhol célzott intézkedésekre van szükség, szögezte le ő is. Szó esett a sajtótájékoztatón José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök esetleges újrajelöléséről is. Rasmussen - akinek neve szintén felvetődött az ősszel lejáró mandátumú bizottság vezetésére - azt hangoztatta, hogy ez a kérdés most nincs napirenden. Aubry viszont arra utalt, hogy a francia szocialisták mást is el tudnának képzelni Barroso helyén.
