Sólyom "érvelése árulkodó logikai bakit tartalmaz" Halmai szerint
A kormányfőváltás alkotmány által előírt másik három esetében viszont az új miniszterelnöknek kormányprogramot is elő kell terjesztenie, és az ő személyéről történő szavazás egyúttal a program sorsáról való döntést is magában foglalja. Igen ám, csakhogy valójában - csak új választások esetét leszámítva - a kormányfő halálakor, illetve lemondásakor ennek a vitának nem szükségképpen egy új kormányprogram a tárgya, hiszen az új kormányfőjelölt akár elődje programját is előterjesztheti. Másfelől viszont azt nem zárja ki az alkotmány, hogy a konstruktív bizalmatlanságról történő szavazáskor a megnevezett új miniszterelnök beterjesszen egy új programot – írja Halmai Gábor a Népszabadságban.
Vagyis aligha igazolható, hogy az előre hozott választáson kívüli többi kormányfőcserénél kevésbé lenne demokratikus a bizalmatlanság útján történő. Egy érdemi különbség persze valóban van a bizalmatlanság, illetve a lemondás vagy halál révén bekövetkező miniszterelnök-váltás között: az, hogy míg az utóbbi esetekben az elnök javasol új kormányfőt, az előbbi esetében az államfőnek semmilyen alkotmányos szerepe nincs. De azt nyilván nem gondolja a köztársasági elnök, hogy pusztán az ő részvételének a hiánya tesz kevésbé demokratikussá egy alkotmányos intézményt.
Az elnöki érvelés az alkotmányjogi hibák mellett tartalmaz egy árulkodó logikai bakit is. A Magyar Televízió riporterének az ellenvetésére - hogy az előre hozott választások akár fél évre is cselekvőképtelenné tehetnék a kormányt egy súlyos gazdasági válsághelyzetben - Sólyom úgy reagált, hogy csak egy többéves programot megvalósító kormány tudja kivezetni az országot a válságból. Ezzel szemben - érvelt az államfő - "a mostani kísérlet egészen biztos, hogy egyéves késedelemmel fog járni".
Ez az érvelés azonban - feltéve, de meg nem engedve, hogy a többéves program bizonyosan jobb, mint az egyéves - csak abban az esetben állja meg a helyét, ha valaki azt feltételezi, hogy az egy év múlva esedékes országgyűlési választásokat nem az nyeri, aki most a konstruktív bizalmatlansági indítvány nyomán az új kormányt alakítja. Márpedig ezt teljes bizonyossággal ma még senki sem állíthatja. A legkevésbé a köztársaság politika felett álló első polgára – zárul a jogász érvelése.
