A most megfogalmazott szabályozási elveket az uniós törvényhozás plenáris ülésén várhatóan heteken belül megvitatják. A parlamenti vita feladata az lenne, hogy konkrétabb feltételeket szabjanak meg a leendő elnök hatásköri leírásában, mert a lisszaboni szerződés – mint az EUobserver fogalmaz – fölöttébb ködös szövegezéssel intézi el a kérdést, ami tág teret enged a hatalom koncentrálását célzó törekvéseknek.
A tagállamok maguk is megosztottak a kérdésben: főleg a kisebbek szeretnék, ha korlátozott, nagyrészt adminisztratív szerepkör jutna az unió leendő első emberének, mert attól tartanak, hogy a nagy tagállamok a saját érdekeik érvényesítésére használnák fel az adott posztot. Ha ez – és a hasonló – félelmek valóra válnának, akkor a háttérbe szorulna a közösségi politizálás, miközben elsőbbséget kapna a befolyásos államok akarata, és a közöttük folytatott kormányközi alkudozás. Ebben a, kételkedő körben félelmeket hagyott hátra a tavaly második félévben ellátott francia elnökség, amelyet – mint az EUobserver fogalmaz – a „lerázó” stílus uralt.
Az európai parlamenti ajánlás szerint a leendő elnök hatáskörét nagyrészt a külpolitikai és a katonai ügyek vitelére kellene korlátozni. Ugyancsak szűkre szabott jogokat adna a testület a leendő „uniós külügyminiszternek”, akit szükség esetén az Európai Parlament a kezében maradó költségvetési jogkörökkel is kordában tudna tartani. Az uniós törvényhozás fogja ugyanis engedélyezni a leendő EU-külügyi és diplomáciai apparátus költségvetését, amin keresztül meg lehet akadályozni, hogy egy-egy tagállam a befolyása alá akarja vonni az adott funkciót.
A vita kapcsán egyébként szóba került az Európai Bizottság rövidesen esedékes újraválasztása. Az ügyet bizonytalanná teszi, hogy Írországban csak ősszel tartják meg az újabb népszavazást a lisszaboni szerződésről, aminek kimenetétől többek között az Európai Bizottság összetétele is függhet. Az Európai Parlamentben most folyó vita abba az irányba mutat, hogy az Európai Bizottság új elnökét nyomban a júniusi választások után ki kellene jelölni, a teljes testületet és annak összetételét azonban csak az őszi írországi népszavazás után lenne célszerű meghatározni.
