Demszky: Miért hoznának a bíróságok holnaptól ilyen ítéleteket?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAmikor az éles vita átcsap mások elleni gyűlöletre, kirekesztésre avagy egyenesen erőszakra uszításba, az már - hogy az előbbi fogalomrendszert használjam - regressziós jelenség: radikális történelmi visszalépés a modernitás előtti erőszakos politikai küzdelem korába.
Ha a gyűlöletbeszéd fizikai erőszakba csap át, azt a demokratikus államnak már ugyanúgy törvényes erőszakkal kell szankcionálnia, mint a hasonló súlyú közönséges bűncselekményeket. Ebben aligha lehet vita a politikai közösség túlnyomó többségét alkotó demokratikus erők között. A gyűlöletbeszéd ellen a demokratikus társadalmak erkölcsi-konszenzusos, polgári demonstratív és alkotmányos-törvényes eszközökkel egyaránt küzdenek. Az újra meg újra felmerülő kérdés az, hogy mikor melyik eszközt célszerű és helyes alkalmazni – fogalmaz a főpolgármester a Népszabadságban.
Ez már persze régóta nem csak elméleti jellegű, jogfilozófiai vagy alkotmányjogi probléma, hiszen az utóbbi években Magyarországon a gyűlöletbeszéd egyre elterjedtebbé és durvábbá vált, és egyre többször közvetlenül megelőzi a személyek vagy tulajdonuk ellen végrehajtott fizikai bűncselekményeket. Ezáltal az újra meg újra felmerülő másik kérdés az, hogy a megvalósult erőszakos cselekményre való közvetlen uszítást miért nem követi az azzal arányos, törvényeken alapuló szankció.
Sokan - jóakaratú, kulturált magánemberek, közírók és politikai szervezetek - törvényeket szorgalmaznak a gyűlöletbeszéd ellen. Ezek az ismételt kísérletek hol az Országgyűlésben, hol pedig az Alkotmánybíróság előtt buknak el. Az utóbbit kizárandó a szocialisták e tárgyban jó ideje alkotmánymódosítással próbálkoznak. A magam részéről - a liberális gondolkodók és politikusok többségéhez hasonlóan - eddig sem láttam járhatónak és most sem tartom szerencsésnek ezt az utat – fogalmaz Demszky.
Egyrészt azért nem, mert a Btk. a közösség elleni izgatás tényállásában ma is tiltja az erőszak érzelmi előkészítését megvalósító gyűlöletre uszítást. Ennek alapján számos elrettentő, elmarasztaló ítélet születhetett volna eddig is - de nem született. Okkal kérdezhetjük: miért hoznának a bíróságok holnaptól ilyen ítéleteket egy másik törvényhely alapján, ha nem teszik ezt a ma hatályban lévő törvények alapján? Nem a jogalkotásnak, hanem a jogalkalmazásnak kellene megváltoznia, az állam tekintélyét helyreállítva. Ugyanis éppen ez a tekintély az, ami elveszett – szögezi le a főpolgármester.
